Földforgalmi törvény, közigazgatási bíróságok, túlórák: rendkívüli körülmények között szavaztak az Országházban

Megosztás Tetszik

Maratoni szavazás kezdődött ma délelőtt az Országházban, miután ellenzék megakadályozta, hogy az ülést levezető elnök, Latorcai János elfoglalja helyét az elnöki pulpitusnál.

Ellenzéki képviselők kétségbe vonják, hogy megfelel-e a Házszabályoknak a mai szavazás, így kifogásolták a jegyzők bevonásának hiányát, továbbá azt is, hogy a jelenlét képviselői kártyával való igazolása nélkül is lehetett szavazatot leadni. Az előterjesztéseket kormánypárti képviselők szavazták meg.

A képviselők 132 igen, egy nem szavazattal fogadták el fideszes képviselők - Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István - javaslatát az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról.

A jogszabály egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett.

Törvényben rögzítették az eddigi gyakorlatot, hogy adásvételkor az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a föld fekvése szerinti területi szerve foglal állást a szerződésről.

A kontraktus megítélésekor figyelembe kell venni többek között a föld jövedelemtermelő képességét is.
Erdőnek nem minősülő föld esetén a föld - indexálással meghatározott - 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét kell nézni, ezt alapos indok nélkül nem haladhatja meg az eladási ár. Erdőnek minősülő föld esetén a föld 50 éves termelési ciklusra számított jövedelemtermelő képessége számít úgy, hogy az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell megállapítani, amelynek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani.

Az adásvétellel kapcsolatos döntés miatt a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat.

Változás az is, hogy földcsere esetén is szükség lesz a helyi földbizottság jóváhagyására.

Módosulnak az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhaszonbérletkor, így a földek művelési ágának és méretének igazodni kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Kibővült az elővásárlásra és előhaszonbérletre jogosultak köre a szaporítóanyag-előállítókkal, akiknek kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a szóban forgó területen bizonyos ideig ezt a tevékenységet folytatják.

Szigorúbban ítélik meg, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor előnyt adó, vállalt kötelezettségeit, ilyenkor azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatják a termőföldet. Ha egyikük sem él vételi jogával, akkor az állam veszi meg a birtokot.

A jogszabály hatályba lépése után új feles bérleti és részesművelési szerződés nem köthető, a meglévők 2028. december 31-vel hatályukat vesztik.

A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

A közigazgatási bíróságok felállításáról szóló kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el szerdán a parlament. Az hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal.

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék - a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására - Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.

A 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróságok büdzséjét a központi költségvetés önálló fejezetben rögzíti majd, elkülönítve a rendes bíróságok költségvetésétől. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval, és mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérdésére átveszik az új bíróságokra - ígérte Trócsányi László igazságügyi miniszter.

A közigazgatási bírók jogállását az alaptörvényen túl a bírók jogállásáról szóló törvény szabályozza. A közigazgatási bíróságok bíráit a köztársasági elnök nevezi ki azon cselekvőképes, jogász végzettségű magyar állampolgárok közül, akik a feltételeknek megfelelnek.

Ahogy a miniszter korábban ismertette, a jogszabály megteremti az esélyegyenlőséget a bírósági és nem bírósági pályázók között. Kérelmére minden közigazgatási perben ítélkező bíró, bírósági titkár és a joggyakorlati idő legalább felét kitöltő fogalmazó a törvény erejénél fogva külön pályázat és válogatás nélkül átkerül a közigazgatási bíróságokra.

A bírói testületek két szinten jönnek létre: az egyes közigazgatási bíróságok mellett összbírói értekezlet és közigazgatási bírói tanács, országos szinten Országos Közigazgatási Bírói Tanács létesül. A bírói testületek alapvetően véleményező, javaslattevő és konzultációs feladatokat látnak majd el, elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével összefüggésben és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseiben - például személyi kérdések, ügyelosztási rend, költségvetési források biztosítása.

A valamennyi közigazgatási bíróságot érintő ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kap jogköröket.

A miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére, a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá az ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.

A bíróságok felálltában átmeneti évet jelent a 2019-es. Ekkor választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét - a köztársasági elnök május végéig tehet javaslatot a személyére, akiről az Országgyűlésnek június 15-ig kell döntenie - és jövő év április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók. A bírósági vezetői pályázatokat azután bírálják el, hogy felálltak a bírósági testületek.

A betöltetlen álláshelyek felére 2019. július 15-éig kell pályázatot kiírni, a másik felére legkorábban 2020-ban.

Az igazságügyi miniszter a törvény parlamenti vitájában elmondta: az megfelel az európai normáknak és kiállja a Velencei Bizottság kritikáját. Kijelentette, a közigazgatási bírósági rendszer felállításával a rendszerváltás adósságát rendezik.

A kormánypárti képviselők megszavazták a túlórakeret felemelése miatt ellenzéki elllenállást kiváltó "rabszolgatörvényt" is.