Földbérlet: zűrök a szabályozásban

Megosztás Tetszik

Önhibáján kívül nem tudta nyilvántartásba vetetni magát számos társas agrárvállalkozás a földhivataloknál, mert ellentmondásban állt egymással a tavaly nyáron elfogadott új földforgalmi törvény és az ahhoz kiadott idei végrehajtási kormányrendelet – írja az agrárszektor.hu.

Azok a mezőgazdasági termelőszervezetek, amelyek az újonnan előírt földhivatali nyilvántartásba nem jelentkeznek be, májustól nem köthetnek földhaszonbérleti szerződéseket. Bár a kormány a napokban kijavította a hibát, a földhivatali regisztráció felgyorsításához még az is kell, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a cégeknek árbevételi igazolásokat adjon ki – olvasható az agrárszektor.hu portálon.

A tavaly elfogadott földforgalmi törvény azt írja elő, hogy május elsejétől magánszemélyként csak úgynevezett földművesek, jogi személyként pedig mezőgazdasági termelőszervezetek lehetnek a hazai földpiac érdemi szereplői. Ez azt jelenti, hogy lényegében ők vásárolhatnak, illetve bérelhetnek termőterületeket.

A földforgalmi törvény szerint a mezőgazdasági termelőszervezeteknek a földhivatali nyilvántartásba vételhez nyilatkozniuk kell arról, hogy éves nettó árbevételük több mint 50 százaléka mező-, és erdőgazdasági tevékenységből, illetve kiegészítő tevékenységből származik. Ilyen nyilatkozatot a földműveseknek is kell tenniük, ha nem rendelkeznek szakirányú képzettséggel.

Az év elején kiadott végrehajtási kormányrendelet viszont már azt tartalmazza, hogy az 50 százalék feletti mezőgazdasági bevételt a nyilatkozatok megtételéhez igazolással kell alátámasztani, amelyet a Nemzeti Adó és Vámhivataltól kell beszerezni. Ehhez a NAV külön igazolásmintát alakított ki.

A földművesek helyzete egyszerűbb, mert nekik a NAV-igazolással azt kell bizonyítaniuk, hogy a nyilvántartási kérelem benyújtását megelőző három évben volt mezőgazdasági árbevételük. A mezőgazdasági termelőszerveteknek viszont eddig arról kellett beszerezniük NAV-igazolásokat, hogy három évre visszamenőleg árbevételük legalább 50 százaléka főtevékenységük szerinti mezőgazdasági tevékenységből származott.

A végrehajtási rendelet tehát itt jelentős szigorítást tartalmazott, mivel nem a törvény szerinti teljes mezőgazdasági tevékenységet, hanem a főtevékenységet követelte meg a több mint 50 százalékos mezőgazdasági bevétel igazolásához. A gondot az okozta, hogy az esetek többségében a cégek főtevékenysége nem hoz annyi mezőgazdasági bevételt, amely meghaladná teljes forgalmuk felét. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy a KSH szerinti besorolás (TEÁOR) rendkívül szűkre szabja a főtevékenységek körét.

Önmagában nem lehet például főtevékenység az állattenyésztés, mivel a cégbírósági cégbejegyzésekben ennél szűkebb kategóriákat – az állattenyésztési példánál maradva a sertéstenyésztést vagy a tejhasznú szarvasmarha-tenyésztést - lehet megadni. Ugyanakkor egy-egy gazdaság több állatfajt is tarthat, miközben még növénytermeléssel és mezőgazdasági szolgáltatással is foglalkozhat. Ráadásul minél több a vállalatoknál a mezőgazdasági ágazatok száma, annál valószínűbb, hogy egyik tevékenységük forgalma sem haladja meg a teljes árbevétel 50 százalékát, bármelyikük szerepel is főtevékenységként a cégbejegyzésekben.

Az agrarszektor.hu értesülései szerint a NAV a szabályozási ellentmondások miatt számos esetben egyáltalán nem adott ki igazolásokat, vagy hiánypótlásra kötelezte a mezőgazdasági termelőszervezeteket az elmúlt hetekben. A dokumentumok nélkül viszont a vállalatok nem fordulhattak a földhivatalokhoz, hogy nyilvántartásba vetessék magukat.

Fennállt a veszélye annak, hogy sok mezőgazdasági termelőszervezet május elsejétől kiszorul a teljes földpiacról, ha a regisztrációs előírásokat addig sem tudja teljesíteni. A leglényegesebb paragrafusaiban éppen május elsejétől hatályba lépő földforgalmi törvény ugyanis többek között a földhivatali nyilvántartásba vételtől teszi függővé, hogy az agrárvállalkozások új földhaszonbérleti szerződéseket köthessenek (Mint ismert, termőföldeket – jogi személyként - továbbra sem vásárolhatnak).

Egy április 8-án megjelent jogszabálycsomagban a kabinet úgy orvosolta a helyzetet, hogy a végrehajtási kormányrendeletből kivette a főtevékenységre vonatkozó kitételt. Így most már a jogszabály - a földforgalmi törvénnyel összhangban – azt követeli meg, hogy az éves értékesítési nettó árbevétel több mint ötven százaléka származzon a mezőgazdaságból.

A földhivatali nyilvántartásba vétel felgyorsulásához azonban előbb arra van szükség, hogy a NAV új tartalmú formanyomtatványt adjon ki az árbevétel-igazolások kiállításához. Szakértők szerint azonban több esetben ezután is kérdéses lehet, hogy egyes vállalatok a földhivataloknál regisztráltatni tudják-e magukat. Továbbra is kellemetlen helyzetben vannak például azok a cégek, amelyek a mezőgazdaság mellett integrátori tevékenységgel is foglalkoznak (vagyis vetőmaggal, műtrágyával és növényvédő szerekkel látják el a kisebb gazdákat, illetve terményeket vásárolnak fel tőlük). Az integrátori bevétel ugyanis kereskedelmi forgalomnak minősül, ezért nem számítható be a mezőgazdaságiak közé - hangsúlyozza az agrárszektor.hu.