Felülvizsgálják-e a nyugdíjemelést, mi lesz a forintárfolyammal, az inflációval?

Megosztás Tetszik

Egyebek mellett a forint árfolyama, a szegénység, az infláció, a nyugdíjemelés ügyében is kérdezték ellenzéki politikusok a kormánytagokat, illetve az MNB alelnökét az Országgyűlés mai ülésén.

LMP: felülvizsgálják-e a nyugdíjemelést?

Az LMP-s Schmuck Erzsébet arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy felülvizsgálják-e a jövő évi, szerinte irreálisan alultervezett, három százalékos nyugdíjemelést, miután 2012 óta nem látott mértékű, 6,5 százalékos az infláció, a nyugdíjasok legfőbb fogyasztási cikkei, az élelmiszerek ennél is nagyobb mértékben drágulnak.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár válaszában azt hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc kormányzása idején elvették a 13. havi nyugdíjat, meg akarták adóztatni ezt az ellátást, csökkent a kifizetések vásárlóértéke, az egekbe emelkedett a rezsi, ezzel pedig a nyugdíjasokat, az időseket teljes létbizonytalanságba taszították.

Hozzátette: a gazdaság teljesítménye megengedi, hogy a kormány teljes mértékben visszaadja a Gyurcsány-kormány idején elvett 13. havi nyugdíjat.

MSZP: a kormány "hazavágta a forintot"

Szakács László (MSZP) szerint a kormány "hazavágta a forintot", az embereknek minden reggel görcsbe rándul a gyomra az euró árfolyamától és attól, hogy egyre kevesebbet ér a pénzük – mondta.

Szerinte jelenlegi árfolyam szerinte kizárólag a multinacionális vállalatoknak jó.

Azt kérdezte: milyen személyes felelősséget éreznek a forintárfolyam miatt, és mikor kérnek bocsánatot azért az emberektől?

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt felelte: a valuta gyengülése nem magyar sajátosság. A lengyel fizetőeszköz is hasonló mértékben gyengült, de más régiós valuták is. Ennek oka a szabad árfolyamrendszer, amire hatással vannak a nemzetközi piaci folyamatok.

A kormánynak semmilyen árfolyamcélja és hatásköre vagy feladata nincs a kérdésben – tette hozzá, az a Magyar Nemzeti Banknak van, amely folyamatosan figyeli az árfolyamot, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

A magas inflációt az üzemanyagár is befolyásolja, ezzel kapcsolatban azonban a kormány megtette a szükséges lépést – felelte.

LMP: mit tesz a kormány az elszegényedés ellen?

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte: mit tesz a kormány a társadalom és a nyugdíjasok további elszegényedése ellen. Azt firtatta: hogyan lehetséges, hogy a gazdaság "10 éves szárnyalása után", a magyar társadalom majdnem 20 százaléka szegénységgel küzd. Úgy értékelt: a társadalom egyik legveszélyeztetettebb rétege az idősek, számukra a kormány már az inflációkövetést sem tudja biztosítani.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: az adatok szerint nem romlott az elmúlt tíz évben a helyzet, hanem javult. Felhívta a figyelmet arra: míg 2010-ben a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya a nyugdíjasoknál 16,2 százalék volt, most 6,6 százalék, ugyanez az aktív korúaknál 23,3 százalékról 8-ra csökkent. Hozzátette: a gyerekek esetében ez az arány 30,4 százalék volt, azaz majd minden harmadik gyerek ki volt téve a nélkülözésnek, ez most 11,3 százalék. Szerinte ezek az adatok cáfolják a képviselő által elmondottakat.

Schmuck Erzsébet válaszában azt mondta: 440 ezren élnek százezer forintnál kevesebb nyugdíjból, vagyis minden ötödik nyugdíjas szegénynek számít. Rétvári Bence viszonválaszában rámutatott: 2010-hez képest megfeleződött az ilyen nehéz helyzetben lévő nyugdíjasok száma.

Párbeszéd: mit tesz a jegybank az infláció megfékezésére?

Burány Sándor (Párbeszéd) arra várt választ, hogy mit tesz a jegybank az infláció megfékezésére. Felhívta a figyelmet az alapvető élelmiszerek és az üzemanyag árának emelkedésére és arra, hogy ez egyre nagyobb terhet jelent a családok számára.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke leszögezte: manapság az infláció a gazdaságpolitika első számú közellensége, nemcsak Magyarországon, hanem az egész a világon. Rámutatott, az infláció világszerte évtizedes csúcsokra emelkedett: az Amerikai Egyesült Államokban 6,2 százalék, Németországban 4,6 százalék, míg régiónkban Lengyelországban 6,8, Észtországban pedig 7,5 százalék. Szerinte ebbe a sorba illeszkedik a magyar adat is, és ebből látszik, hogy alapvetően az infláció megugrását globális tényezők vezetik.

Hangsúlyozta: aki először lép az infláció ellen, annak korábban lesz meg az esélye a győzelemre, és a magyar jegybank már 2021 júniusában megkezdte alapkamat-emelési ciklusát, éppen az inflációs problémákra reagálva. Jelezte: azóta 180 bázisponttal emelkedett az alapkamat, és ezen az úton mindaddig haladnak, amíg Magyarországon a háromszázalékos inflációs rátát helyre nem állítják.

Burány Sándor reakciójában Matolcsy György jegybankelnök írását idézte, aki szerinte nemcsak a globális hatásokat, hanem a költségvetési egyensúlytalanságot is felelőssé tette az infláció emelkedéséért. Ezért azt kérdezte: egyetért-e azzal az MNB alelnöke, hogy az egyensúlytalanságot rövid távon orvosolni kell, hogy a jövőt megmentsék.

Virág Barnabás viszonválaszában azt hangsúlyozta: a gazdaság minden területén törekedni kell az egyensúly helyreállítására, ez igaz az inflációra, a munkaerőpiacra – ahol ez már meg is történt – és a költségvetésre, illetve a folyó fizetési egyensúlyra is.