adozona.hu
Ezek a legfontosabb tudnivalók az új pénztárgépekről
//adozona.hu/altalanos/Ezek_a_legfontosabb_tudnivalok_az_uj_penzta_DVDQ7H
Ezek a legfontosabb tudnivalók az új pénztárgépekről
Tetszik
Ki kötelezett az új pénztárgépek alkalmazására 09.01-től, hol vannak felsorolva a pénztárgéptípusok, amelyek megszűnnek, kinek kell 08.10-én adatot szolgáltatnia a júliusi bevételekről a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak (NAV)? Olvasói kérdésre válaszolva Juhász Tibor, az Adózóna szakértője összefoglalt a legfontosabb tudnivalókat.
A NAV minden pénztárgépet, amely jelenleg és a múltban forgalomba volt, van ,,hagyományos pénztárgépnek,, hív, azonban ezeknek két csoportja van:
Az egyik csoport az elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépek, amelyek a vásárlónak adnak egy blokkot és kontrollszalag van, akár úgy hogy a gépben, akár úgy hogy a szalag kétpéldányos. Az ilyen típusú gépek forgalmi adatait kell évente kiíratni és az elévülési időszak alatt megőrizni. Ebbe a csoportba tartozó gépeknek nincs elektronikus naplójuk, nincs benne olyan eszköz, amelyre a gép elektronikusan gyűjthetné az adatokat.
A NAV-val és pénztárgép szervizekkel folytatott egyeztetés eredményeképpen az, az álláspont alakult ki, hogy nem kell és technikailag nem is lehet adatot szolgáltatni ezekből a gépekből, következtetésül ezen típusú gépeknek a lecserélési határideje rövidebb is, ez év augusztus 31. Reméljük, addigra megjelenik az új típusú AEE egységgel rendelkező pénztárgép, és nem utolsó sorban olyan áron, amit ki is lehet fizetni, mert egyelőre sokkal magasabb várható árakról szólnak a hírek, amihez az 50.000-ft-os támogatás a jogosultak számára igen csak karcsúnak mondható.
A másik csoport az elektronikus naplóval rendelkező hagyományos pénztárgépek, amelyekről adatot kell szolgáltatni első ízben augusztus. 10-ig. Itt nincs kontrollszalag, chip van bennük, erre gyűjtik az adatokat, amiket ki lehet íratni és elektronikusan csatolni kell a NAV felé a PTGREGNAPLO nyomtatványos, az adatokat és struktúrát a kitöltési útmutató tartalmazza.
Minden pénztárgépből kinyomtatott nyugta, illetve napi forgalmi jelentés alján van egy AP jelzés és utána 9 szám. Ebből az első három szám jelenti a ,,forgalmi engedélyszámot,, a többi számjegy pedig a készülék egyedi azonosítását teszi lehetővé. A NAV honlapján (kiemelt téma: Online pénztárgépek oldalának alján: kapcsolódó anyagok / letölthető dokumentumok közül az első pdf: közlemény az elektronikus naplós pénztárgépekről nevű dokumentum tartalmazza az elektronikus pénztárgépek listáját.
Ha itt a második oszlopban szereplő eng. szám (előbb említett AP jelzés utáni első három szám - engedélyszám) szerepel a napi jelentés szalagon, akkor kell adatszolgáltatást küldeni a NAV részére. Tehát ez a 212 tipus engedély számos az adatszolgáltatásra kötelezett. Ha nincs ebben a listában a gép, az azt jelenti, hogy nem lehet elektronikusan adatot nyerni a gépekből. Szintén megtalálható a NAV oldalán a PTGREG kitöltésével kapcsolatos információ és a támogatásra jogosultak és annak igénylésének a rendszere.
Nézzük akkor, hogy kik a pénztárgépre kötelezettek, Hasonlóan mint ahogyan a NAV oldalán is megtaláljuk.
1 Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget?
1. Nyugtaadási kötelezettség.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései alapján az adóalanynak az értékesítésről főszabályként számlát kell kiállítani. A készpénzes értékesítési forgalomban azonban, amennyiben a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője nem adóalany (és nem is jogi személy), és az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, akkor az értékesítő adóalany mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól. Ilyen esetben, amikor az értékesítő adóalany a teljesítéssel egyidejűleg történő készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés esetén számla kibocsátására nem kötelezett, az értékesítő adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli.
A nyugtaadási kötelezettségét az adóalany bizonyos esetekben –a külön jogszabályban meghatározott tevékenységei körében –kötelezően gépi kibocsátású nyugtával, vagyis a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelő pénztárgéppel, taxaméterrel köteles teljesíteni. A nyugtaadás, gépi nyugtaadás kötelezettsége nem terheli az adóalanyt akkor, ha nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodni tudott, mert módjában állt a nem adóalany vevőtől a számla szabályszerű kiállításához szükséges vevői adatokat megkapni.
Meg kell jegyezni, hogy nem adóalany vevő készpénzes vásárlása esetén, ha az ellenérték adót is tartalmazó összege a 900 ezer forintot eléri vagy meghaladja, a számla-kibocsátási kötelezettség fennáll. [Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont és (3) bekezdés, 166. §, 178. § (1) bekezdés.
2. Gépi nyugtaadási kötelezettség
A gépi nyugtaadásra kötelezett adóalanyok, tevékenységek, üzletek körét a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) határozza meg. [Rendelet 1. § (1) bekezdés, l. számú melléklet].
3/2013.(II.15) NGM rendelet 1. számú melléklete. Kizárólag Gépi Nyugtaadásra kötelezettek köre.
1. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
2. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag taxaméterrel tehetnek eleget a taxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok.
Nézzük akkor részletesen:
Ez a korábban hatályos szabályozással azonosan került meghatározásra, azzal azonos körben érvényesül [lásd a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 3. §-a és 1. számú melléklete 2013. március 20-át megelőzően hatályos rendelkezéseit.]
2.1. A Rendelet szerinti kötelezettek köre
A Rendelet szerint nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik az adóalanyok a Rendelet1.számúmellékletben meghatározott tevékenységük során. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában (vagyis, ha az adóalany számla kibocsátásáról nem gondoskodott) nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a következőkben felsorolt adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) az egyes2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari -kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) az egyes2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag taxaméterrel tehetnek eleget a taxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok. A felsorolt TEÁOR számok, és a taxi szolgáltatása következő szakmai területeket takarják (statisztikai szempontú osztályozásnak megfelelően): Tekintettel arra, hogy a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok körének meghatározására vonatkozó melléklet az 1. b) és c) pontjában TEÁOR számokra hivatkozással sorolja fel a gépi nyugtaadási kötelezettséget eredményező tevékenységeket, e kötelezettség fennállása szempontjából elsődlegesen az adóalany tevékenységének e TEÁOR számok alá tartozása a meghatározó.
Amennyiben az adott tevékenység nem tartozik a Rendelet 1. számú melléklet 1. b) és c) pontjában említett, előzőekben fesorolt TEÁOR számok alá (és nem gyógyszertárról, vagy taxi-szolgáltatás nyújtásáról van szó), akkor a gépi nyugtaadási kötelezettség nem áll fenn. Ez nem jelenti azt, hogy kézi nyugtát ne kellene adni, ha annak törvényi feltételei fennállnak, csak azt eredményezi, hogy a nyugtaadási kötelezettséget–amennyiben van az adott értékesítéssel összefüggően, nem kötelező pénztárgéppel teljesíteni.
Emiatt van jelentősége az egyes tevékenységek TEÁOR alá történő besorolásának (a Rendeletben említett hatálynapnak megfelelő állapot szerint). Amennyiben a TEÁOR szerinti besorolás alapján nem egyértelmű az adóalany által végzett tevékenység megítélése, akkor további besorolási információért a Központi Statisztikai Hivatalhoz lehet fordulni, a későbbiekben említett elérhetőségek valamelyikén.
3. A Rendelet 1. számú melléklet 2. pontjában említett taxi-szolgáltatást illetően a Rendelet 54. §-ának (9) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a Rendelet alkalmazásában taxi szolgáltatásnak a távolsági és helyi személy taxi közlekedés (SZJ 60.22.11) besorolás alá tartozó tevékenységet kell tekintetni. Mivel a nyugtaadási kötelezettség az Áfa tv-ben meghatározott kötelezettség, és az adótörvények alkalmazásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 176. § (13) bekezdésében foglalt állapot-rögzítő rendelkezés alapján a hivatkozással meghatározott szolgáltatások tekintetében a KSH Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) 2002. szeptember 30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni, így a taxi-szolgáltatás meghatározása tekintetében is ez lesz mérvadó, függetlenül attól, hogy az SZJ már nincs hatályban.
2.2.1.TEÁOR 47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) A TEÁOR magyarázat szerint ez az ágazat tartalmazza az új és használt áruk átalakítás nélküli értékesítését a nagyközönség, elsősorban a lakosság részére, személyes vagy háztartási célú fogyasztásra, illetve felhasználásra, üzletekben, áruházakban, piaci és utcai standokon, csomagküldő szolgálatokon, házaló kereskedőkön, fogyasztási szövetkezeteken stb. keresztül. A kiskereskedelem további osztályozása elsődlegesen az értékesítés helye szerint törté (bolti kiskereskedelem: 47.1-47.7–ez a gépi nyugtaadás szempontjából a kötelezett körbe tartozik –, nem bolti kiskereskedelem: 47.8 és 47.9). A bolti kiskereskedelem magában foglalja a használt áruk kiskereskedelmét is (47.79). A bolti kiskereskedelemben megkülönböztetjük az áruk szakosodott (47.2-47.7) és nem szakosodott (47.1) kiskereskedelmét.
Ezek az alágazatok az eladott áruk fajtái szerint még tovább bonthatók. A nem bolti kiskereskedelmet az értékesítés módjának megfelelően soroljuk be a piaci kiskereskedelem (47.8–ami nem tartozik a kötelezett körbe) vagy az egyéb nem bolti kiskereskedelem (47.9–amelyből a 47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem a kötelezett körbe tartozik, de csak a nyílt árusítást végző bemutató terme, üzlete tekintetében) körébe. Ez utóbbiba tartozik pl. a csomagküldő, a házaló kiskereskedelem vagy az értékesítés automatán keresztül.(Az automatán keresztül történő értékesítés az Áfa tv. alapján mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól.)
Ezen ágazatban az értékesített áruk köre érthető okokból az ún. fogyasztási javakra korlátozódik. Ezért nem tartoznak ide, azokaz áruk, amelyek általában nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba, így pl. a különböző gabonafélék, ércek, ipari gépekés felszerelések stb. Idetartozhatnak olyan kereskedelmi egységek, amelyek széles közönségnek értékesítenek, gyakran minta után, olyan termékeket, mint pl. írógépek, papíráru, festék, faáru, amelyek nem kizárólag személyes vagy háztartási célt szolgálnak. Az áruk szokásos kezelése pl. szortírozása, szétszedése, keverése a kiskereskedelmi tevékenységkeretében is idetartozik, ha nem változtatja meg azok jellegét.
Ezen ágazatba tartozik a bizományosi, ügynöki kiskereskedelem, valamint az aukciós házak kiskereskedelmi tevékenysége.
A Rendelet 1. számú melléklete alapján a pénztárgépes nyugtaadásra kötelezettek körébe a kiskereskedelmen belül a 47.1 47.7 és 47.91 szerinti alágazat, szakágazat tartozik.
A TEÁOR 47.1 Nem szakosodott bolti kiskereskedelem alá tartozik a 47.11Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, a 47.19 Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem.
A TEÁOR 47.2 Élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme alá tartozik például a 47.21 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme, a 47.22 Hús és húsáru kiskereskedelme, a 447.23 Hal kiskereskedelme, a 47.24. Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem, a 47.25 Ital-kiskereskedelem, a 47.26 Dohányáru-kiskereskedelem, a 47.29 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem..
A TEÁOR 47.3 Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem alá tartozik a 47.30 Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem.
A TEÁOR 47.4 Információs, híradás-technikai termék kiskereskedelme alá tartozik a 47.41 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme, a 47.42 Telekommunikációs termék kiskereskedelme, a 47.43 Audio-, video berendezés kiskereskedelme.
A TEÁOR 47.5 Egyéb háztartási cikk kiskereskedelme alágazatba tartozik a 47. 51 Textil-kiskereskedelem, a 47.52 Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem, a 47.53 Takaró, szőnyeg, fa-, padlóburkoló kiskereskedelme, a 47.54 Villamos háztartási készülék kiskereskedelme, a 47.59 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme szakágazat
A TEÁOR 47.6 Kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme alá tartozik a 47.61 Könyv-kiskereskedelem, a 47.62 Újság-, papíráru-kiskereskedelem, a 47.63Zene-, videofelvétel kiskereskedelme, a 47.64 Sportszer-kiskereskedelem, a 47.65 Játék-kiskereskedelem
A 47.7 Egyéb máshová nem sorolt áru kiskereskedelme alá tartozik a
47.71 Ruházati kiskereskedelem, a
47.72 Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem, a
47.73 Gyógyszer-kiskereskedelem, a
47.74 Gyógyászati termék kiskereskedelme, a
47.75 Illatszer-kiskereskedelem, a
47.76 Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, a
47.77 Óra-, ékszer-kiskereskedelem, a
47.78 Egyéb máshova nem sorolt új áru kiskereskedelme, a
47.79 Használtcikk bolti kiskereskedelme.
A TEÁOR 47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem szakágazatba tartozó kiskereskedelmi tevékenységek keretében –a TEÁOR magyarázat szerint –a vásárló az áru kiválasztását hirdetés, katalógus, webes információ, áruminta alapján vagy egyéb közvetett módon végzi. A vásárló megrendelését levélben, telefonon vagy az interneten keresztül (általában a weboldal által biztosított speciális úton) közli. A megvásárolt terméket vagy közvetlenül az internetről tölti le vagy fizikai valójában egyéb módon kapja meg.
Ebbe a szakágazatba tartozik:- bármely termék kiskereskedelmi értékesítése csomagküldő szolgálat útján-bármely termék internetes kiskereskedelmi értékesítése-a közvetlen értékesítés televízión, rádión keresztül vagy telefonon-az internetes kiskereskedelmi aukció.
Ezzel összefüggően kiemelendő, hogy bár ez a szakágazat a Rendelet 1. mellékletének a kötelezett körre vonatkozó felsorolás b) pontjában szerepel ugyan, azonban a kivételek között a bb) alpontban is szerepel azzal, hogy az ilyen jellegű kereskedelmi forma esetében, amennyiben ahhoz tartozóan nyílt árusítást végző üzlet, bemutatóterem kapcsolódik, ott kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.
2.2.2. TEÁOR 56 Vendéglátás A TEÁOR magyarázata szerint ez az ágazat tartalmazza az összes azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas étel és ital kiszolgálást, amely történhet hagyományos étteremben, önkiszolgáló étteremben, olyan étteremben, ahonnét elvihető az étel-ital, állandó vagy ideiglenes elárusító helyen, ülőhely biztosításával vagy anélkül.
Az a döntő, hogy az ételek közvetlen azonnali fogyasztásra alkalmasak-e, és nem annak a létesítménynek a fajtája, amely a szolgáltatást végzi.
A Rendelet 1. számú melléklete alapján a pénztárgépes nyugtaadásra kötelezettek körébe a vendéglátáson belül a TEÁOR 56.1 Éttermi, mozgó vendéglátás, valamint az 556.3 Italszolgáltatás alágazat tartozik –a mozgó szolgáltatásnyújtás kivételével.
Az 56.1 alágazatba tartozó az 56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás, az
56.3 alágazatba a
56.30 Italszolgáltatás szakágazatba tartozó tevékenység tartozik.
2.2.3. TEÁOR55 Szálláshely-szolgáltatás
A TEÁOR magyarázata szerint ebbe az ágazatba tartozik a rövid időtartamú tartózkodás céljára a látogatók és egyéb utazók számára nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Idetartozik a diákok, munkások és hasonló személyek részére nyújtott hosszabb időtartamú szálláshely-szolgáltatás is. Vannak csak szálláshely-szolgáltatást nyújtó, illetve a szálláshely-szolgáltatást, étkezést és/vagy pihenési, szabadidős lehetőségeket együtt kínáló egységek.
Nem ebbe az ágazatba tartozik:- a hosszú időtartamú, jellemzően havi vagy éves tartózkodást biztosító, elsődlegesen lakóhelynek minősülő szállás biztosítása (Ingatlanszolgáltatás). A Rendelet 1. számú melléklete alapján a pénztárgépes nyugtaadásra kötelezettek körébe a szálláshely szolgáltatási tevékenység köréből a TEÁOR 55.1-55.3 alágazat tartozik.
A TEÁOR 55.1 Szállodai szolgáltatás alágazatba tartozik az 55.10 Szállodai szolgáltatás (ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek:szálloda, üdülőszálloda, apartmanszálloda, motel, gyógyszálloda, konferenciaszálloda, kaszinószálloda, motorhotel,panzió). A TEÁOR 55.2 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatásalá tartozik az
55.20 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás (ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek: gyermeküdülő, egyéb üdülőház, vendégház és bungaló,falusi ház és faház háztartási szolgáltatások nélkül, ifjúsági szálló, turistaszálló, hegyi menedékhely,menedékhely, szabadtéri terület biztosítása sátrak, hálózsákok elhelyezésére).
A TEÁOR 55.3 Kempingszolgáltatás alá tartozik az 55.30 Kempingszolgáltatás (ebbe a szakágazatba tartozik a rövid időtartamú tartózkodás céljából érkező látogatók számára kempingben, kamionparkban, üdülési járműparkban, horgász-és vadásztáborban nyújtott , a kemping a járművek részére hely és elhelyezés biztosítása, a menedék vagy táborhely biztosítása.
2.2.4. TEÁOR 77 Kölcsönzés, operatív lízing A TEÁOR magyarázat szerint ebbe az ágazatba tartozik az ingó eszközök, tárgyi eszközök széles köre - árművek, számítógépek, fogyasztási javak, ipari gépek és berendezések - bérbeadása és kölcsönzése,operatív lízingje a felhasználónak rendszeresen fizetendő kölcsönzési-vagy lízingdíj ellenében. A következő csoportok tartoznak ide: (1) gépjárműkölcsönzés (2) szabadidős és sporteszközök, személyes és háztartási cikkek kölcsönzése, beleértve az egyéb szállító eszközöket (4) immateriális javak kölcsönzése, lízingje.
Csak az operatív lízing sorolható ide. A kölcsönzési ágazatba tartozó tevékenységek köréből a Rendelet szerint gépi nyugtaadási kötelezettség csak a 77.1-77.2és a 77.33 szerinti alágazatra, szakágazatra vonatkozik.
A TEÁOR 77.1 Gépjárműkölcsönzés alá tartozik a
77.11 Személygépjármű kölcsönzése, a
77.12 Gépjárműkölcsönzés (3,5tonna fölött).
A TEÁOR 77.2 Személyi használatú háztartási cikkek kölcsönzése alágazatba tartozik a
77.21 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése, a
77.22 Videokazetta, lemez kölcsönzése, a
77.29 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése.
A TEÁOR 77.33 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép) szakágazatba tartozik például az irodagép, - felszerelés kölcsönzése és operatív lízingje kezelőszemélyzet nélkül, pénztárgép, elektromos számológép kölcsönzése stb.2.2.5. TEÁOR 95 Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása. A TEÁOR magyarázat szerint ebbe az ágazatba tartozik az elektronikai cikkek, mint például a rádió-és televíziókészülékek, az otthoni és kerti eszközök, mint például a fűnyírók, lombszívó és - fúvó berendezések, a számítógépek és perifériák, mint például az asztali és hordozható számítógépek, számítógép-terminálok, tárolóeszközök, nyomtatók javítása és karbantartása.
Szintén idetartozik a kommunikációs eszközök, mint például a faxkészülékek, rádió-adóvevők javítása; a lábbeli és egyéb bőráruk, a bútorok és lakberendezési tárgyak, a ruházat és a ruházati kellékek, a sportszerek, a hangszerek, a hobbicikkek, valamint az egyéb személyi és háztartási cikkek javítása. A javítási ágazatba tartozó tevékenységek köréből a Rendelet szerint gépi nyugtaadási kötelezettség csak a 95.1-95.2 szerinti alágazatba tartozó tevékenységekre vonatkozik.
A TEÁOR 95.1 Számítógép, kommunikációs eszköz javítása alá tartoznak az alábbiak:
95.11 Számítógép, -periféria javítása, a
95.12 Kommunikációs eszköz javítása..
A TEÁOR 95.2 Személyi, háztartási cikk javítása alá tartozik a
95.21 Szórakoztatóelektronikai cikk javítása, a
95.22Háztartási gép, háztartási, kerti eszköz javítása, a
95.23 Lábbeli, egyébbőráru javítása, a
95.24 Bútor, lakberendezési tárgy javítása, a
95.25 Óra-, ékszerjavítás, a
95.29 Egyéb személyi, háztartási cikk javítása.
A TEÁOR 46 Nagykereskedelem A Nagykereskedelem ágazatba tartozó tevékenységek körében.
TEÁOR 46.2 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme-TEÁOR 46.3 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
TEÁOR 46.4 Háztartási cikk nagykereskedelme
TEÁOR 46.5 Információtechnológiai, híradás-technikai termék nagykereskedelme
TEÁOR 46.6 Egyéb gép, berendezés, tartozék nagykereskedelme-
TEÁOR 46.7 Egyéb szakosodott nagykereskedelem (mint például üzemanyag, fém, fa, építőanyag, szerelvény, hulladék stb.) alágazatba tartozó nagykereskedelmi tevékenység esetén állhat fenn gépi nyugtaadási kötelezettség,amennyiben a felsorolt nagykereskedelemi tevékenységek keretében kiskereskedelmi értékesítés is történik.
Az említett TEÁOR besorolási számok alá tartozó tevékenységek felsorolása, tartalmi meghatározással a tájékoztató IV. részében található meg részletesebben. A TEÁOR ’08 dokumentumai(struktúra, tartalmi meghatározások, fordítókulcs) elérhető a KSH honlapján:www.ksh.hu (Osztályozások-TEÁOR). További besorolási információért a KSH Információszolgálatához lehet fordulni: Telefon: (+36-1) 345-6789, fax: (+361) 345-6788, e-mail: info@ksh.hu.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Tisztelt Szakértő!
A pénztárgépek használatával kapcsolatos a kérdésem: egy Kft. ruhapari termeléssel és ezek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. Az értékesítést jellemzően telephelyén végzi, de esetenként a székhelyén -amely egyben a termelés helyszíne is - végez értékesítési tevékenységet. Ez utóbbi helyszínen valamennyi értékesítéséről ÁFA-s számlát állít ki. Kérdésem: kell-e a székhelyen pénztárgépet üzemeltetnie?