hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Elszámolná dolgozója szemüvegköltségét? Így teheti meg

  • adozona.hu
3

Elszámolhatja-e az ügyvezető a szemüveg számláját, ha a dolgozó számítógéppel dolgozik egész nap, jegyzőkönyvet ír? Az áfatartalmát is levonásba helyezheti? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

Az irodai munkavégzéshez adott szemüveg adómentes elszámolásának igen szigorúak a feltételei, s emiatt a gyakorlatban csak egy szűk körben van erre lehetőség. Ugyanez igaz az áfa levonhatóságára.

A személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 8.8 pontja értelmében adómentesen adható a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset és egészségvédelmi eszköz.

A szemüvegjuttatáshoz kapcsolódó jogszabály az 50/1999 Eüm rendelet, amelynek 5. §-a előírja, hogy a munkáltató köteles foglalkozás-egészségügyi orvoshoz küldeni a munkavállalóit látásvizsgálat céljából, ha rendszeresen, legalább napi 4 órán keresztül a képernyő előtt végzik a munkájukat. Ezt a vizsgálatot még a képernyős munkavégzés megkezdése előtt kell elvégezni, majd ezt követően két évenként megismételni.

Ha ezen vizsgálat alapján indokolt, vagy a dolgozó által egyébként használt szemüveg, kontaktlencse nem elegendő a munka elvégzéséhez, akkor a munkáltató kötelezően ellátja a munkavállalóját a minimálisan szükséges éleslátást biztosító szemüveggel (lencsével és kerettel).

Vagyis csakis akkor lehet adómentes az ilyen szemüveg juttatása, ha az egyébként a hétköznapi életben használt szemüveg nem alkalmas a munka elvégzéséhez, ezért kifejezetten a munka elvégzése érdekében juttat a munkáltató szemüveget, a kötelező vizsgálat elvégzését követően.

Amennyiben a fentiek szerint történik a szemüveg juttatása, akkor véleményem szerint az áfa levonásba helyezhető, annak ellenére is, hogy ingyenesen történik az ilyen szemüveg átadása. Az 50/1999 Eüm rendelet 7. § szerint ugyanis a juttató juttató nem terhelheti rá a munkavállalóra a szemüveg beszerzési árát.

Az áfatörvény 67. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ha az ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, akkor a piaci árnál kisebb ellenérték is kiköthető. A nulla ellenértéket ez a jogszabályhely nem tiltja, így az áfa levonásba helyezhető.

Ha azonban a szemüveg juttatása nem a fenti jogszabályok szerint történik, akkor az áfa levonása nem lehetséges, s ezen felül még a szemüvegjuttatás utáni személyi jövedelemadó és járulékok is terhelik a munkáltatót, melyek mértékét a munkabér adózására irányadó szabályok szerint kell megállapítani.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (3)
Tamás Szipszer

Tisztelt Hozzászólók!

Jelen hozzászólásomban valamennyi kérdésükre megpróbálok válaszolni. Kezdjük azzal, hogy a jogszabály maradéktalan betartásával átadott szemüveg juttatását a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ha adóköteles a juttatás akkor is személyi jellegű kifizetésnek számít. Legalábbis a legtöbb számviteli szakkiadványban ilyen véleményt olvasni amellyel én személy szerint egyetértek. Ez azonban azt is jelenti, hogy az eszközt a juttató nem mutatja ki az eszközei között. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy el tudok képzelni olyan körülményt elviekben, hogy a juttató mégis kimutatja az eszközei között, akár készletként ha nem tartósan, akár tárgyi eszközként ha egy éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet. Ezt gyakorlatilag a használat körülményei határozzák meg. Ha például a munkavállaló nem tarthatja magánál a szemüveget, a munkavégzés után a nap végén azt le kell adnia vagy más munkavállaló is használhatja, akkor véleményem szerint a vállalkozás eszközéről van szó, amit vagy készletként vagy tárgyi eszközként kellene nyilvántartania. 100 ezer forint alatti tárgyi eszközöket is nyilván kell tartani, de az érékcsökkenést egy összegben a használatba vételkor is el lehet számolni. Ugyanakkor ha a szemüveget a munkavállaló szabadon haza viheti, s nem kell vele elszámolnia munkanap végén s más munkavállaló nem is használhatja, vagyis a használat kifejezetten konkrét személyhez kötődik, akkor ez nem tekinthető a vállalkozás eszközének, hanem személyi jellegű juttatás. Bárhogy is történjen az elszámolás, a kormányrendelet nem teszi lehetővé, hogy ezen szemüveg költségét a munkavállaló viselje. Ha a használati időn belül a munkáltató pénzt követelne a kilépő munkavállalótól, azzal megsértené a kormányrendelet szellemiségét, mely szerint a munkáltató köteles az éleslátást biztosító minimális szemüveget biztosítani s az ezzel kapcsolatos terhek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetőek.

Csombó Zsuzsa

Tisztelt Szipszer Tamas! Érdekelne, hogy mi van akkor, ha a munkavállaló felmond 2 éven belül. Visszakérhető a támogatásként a dolgozónak elutalt összeg, melyet az éleslátást biztosító szemüvegért kapott jogosan, arányosan?
Üdvözlettel: Csombó-V. Zsuzsanna

Soltész Nóra

Tisztelt Szipszer Tamás! Kiegészítené a fenti cikket a számviteli vonatkozásokkal is? Ha a cég jogszerűen jár el, és az éleslátást szolgáló szemüveget elszámolja, áfát levonja, akkor hol kell a mérlegben ezt kimutatni? Erősen megoszlanak a vélemények és a gyakorlat is. Mi van akkor, ha a beszerzési érték meghaladja a 100 eFt-t
?
Üdvözlettel: Soltész Nóra

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Befejezetlen beruházás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Energia-nyilatkozat – lakossági fogyasztó

Pölöskei Pálné

adószakértő

Egyéni cég kft.-vé átalakulás és a tao

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 június
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs