hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Elnyújtott hatás – Heti Pénzpiac – 2024. 15. hét

  • adozona.hu

A Global Tax-Office Kft. heti pénzpiaci összefoglalója az elmúlt hét fontosabb pénzpiaci és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehetnek a hazai vállalkozások életére.

A világ országainak többségében az elmúlt két évben jelentős kamatemeléseket eszközöltek a monetáris döntéshozók. A cél az infláció legyőzése volt, egyelőre azonban csak megszelídíteni sikerült: a jegybankok által kitűzött szinteket napjainkban is még csak felülről közelítik a fogyasztói árindexek. Abban azonban már szinte teljes az egyetértés a közgazdászok körében, hogy a központi bankok drágulással szembeni harca belátható időn belül győzelemmel fog zárulni.

A globális infláció 2021-ben indult fellángolásának okait keresve a közgazdászok arra a megállapításra jutottak, hogy az számos hatás eredőjeként következett be.

Az egyik ezek közül a 2010-es évek fogyasztói áremelkedéstől mentes időszaka. Ez lehet furcsán hangzik, de ha hosszú időn keresztül nem tudnak a cégek az árképzésükkel alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci viszonyokhoz, amikor végre megtehetik, akkor jelentős kiigazítást hajtanak végre.

2020–2021-ben a világjárvány hatására elrendelt korlátozások és lezárások következményeként elszakadt a beszállítói láncok többsége, melyek ellátási fennakadásokhoz és hiányokhoz vezettek. Ezzel szemben állt a jelentős kormányzati stimulusok és elhalasztott fogyasztás miatt felhalmozódott lakossági kereslet.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az orosz-ukrán háború az energiahordozók piacán jelentős felfordulást okozott. Számos piaci szereplő tartós földgáz-, illetve kőolaj szállítási kieséseket vizionált, amelyek kivédésére előrehozott, a már-már pánikszerű vásárlások rég nem látott szintekre hajtották fel az árakat. Ez a drágulás aztán végiggyűrűzött az összes kapcsolódó piaci szegmensen.

Az előző évtizedben a nagy jegybankok nemcsak a rekord alacsony kamatszinteket alkalmazták monetáris politikájuk lazítására, hanem a bankrendszerben forgó pénzmennyiség folyamatos növelését is. Ezzel a módszerrel a likviditáshiányos időszakok áthidalhatók voltak, viszont így a piacok rászoktak arra, hogy történjék bármi, a jegybankok segítő kezet fognak nyújtani.

Az infláció megjelenése azonban „homokot szórt a fogaskerekek közé”. A központi bankoknak a kormányzati kapcsolatok és a saját hitelességük helyreállítása miatt prioritás lett a meglódult fogyasztói árak letörése. Ehhez elvileg nem kellett mást tenniük, csak az ellenkezőjét annak, mint amivel egy dekádon keresztül segítették a globális gazdaságot. Az alacsony kamatokat magasra emelték, míg a pénz korábbi „nyomtatását” a pénzmennyiség csökkentése váltotta fel.

Ezzel kettős sokkot kaptak a gazdaságok. A pénz árának növekedése már önmagában is a hitelezhető összegek szűkülését jelentette, melyet még tovább fokoztak a monetáris hatóságok a bankrendszer likviditásának visszafogásával.

A fentiek ellenére a fejlett országokban nem következett be gazdasági visszaesés, ahogyan azt a közgazdászok várták. Ennek okai között elsősorban azt említik, hogy a költségvetési kiadásokat az utóbbi években sem fogták vissza az államok. Tették ezt annak ellenére, hogy az államadósság után fizetett kamatok az általános kamatszint-növekedéssel együtt erőteljes emelkedésnek indultak. Következő tényező lehet a vállalatok és a lakosság pozitív jövőképe, mely valószínűleg a közelmúltbeli kedvező tapasztalatból táplálkozik. A gazdasági-pénzpiaci problémákat a kormányok és a jegybankok mindig kezelni tudták az elmúlt évtizedben, nem hagyták azokat kiteljesedni. Amikor optimistán tekintenek előre a gazdaság szereplői, akkor beruháznak és vásárolnak is, tehát adottak a konjunktúra feltételei.

A szigorú monetáris politikával szembeni gazdasági ellenálló képesség legfőbb összetevője azonban valószínűleg egy nagyon egyszerű pénzügyi termék: a rögzített kamatozású hosszú lejáratú hitelek. Egyre több tanulmány állapítja meg követendő példaként a lakosság és a vállalatok előrelátását: az elmúlt évtizedre jellemző alacsony kamatok idején minden korábbinál nagyobb mértékben választottak fixált kamatozású távoli lejáratú hiteleket a piaci szereplők. Ez általában igaz a fejlett országokra, de a fejlődőkre is egyre jellemzőbb.

Ez a dicséretes tény viszont azt is jelenti, hogy a jegybankok által szándékolt monetáris szigorítás még nem érte el a célját. Egyelőre ki tudták simítani a fogyasztói árhullámot, de azt még nem tudták elérni, hogy ne is legyen esély egy újabb emelkedő körre.

Ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy gyengülés mutatkozzon a gazdaságok teljesítményében. A hosszú távú konjunktúraciklus alapján ennek már be kellett volna következnie. Így minél tovább marad a magas kamatszint és szűkül ezzel együtt a pénzmennyiség is, annál hosszabban nyúlhat majd el a gazdaságok csökkenési-, vagy csak lanyha növekedési periódusa a világ meghatározó országaiban.

Gondolatkísérlet – Heti PénzPiac – 2024. 14. hét

Magyarország

A márciusi inflációs és költségvetési adatokat ismerhettük meg a héten:

Előbbiek továbbra is kedvező képet festenek, az éves mutató 3,6 százalékra csökkent az előző havi 3,7 százalékról.

A központi költségvetés helyzete azonban már nem mondható rózsásnak, az első három hónap összesített adata már meghaladta a megemelt éves hiányterv 50 százalékát. Ennek nyomán bizonyos kiadások visszafogása várható, mely valószínűleg az idénre várt gazdasági növekedési számot is csökkenteni fogja.

Eközben a héten az állampapírpiacon az éven túli lejáratokon hozamemelkedés zajlott, mely összhangban volt a nemzetközi trendekkel.

A forint két hete indult erősödő trendje egyelőre megtorpant, a héten 388 és 392 között mozgott az euróval szemben.

Európai Unió – Eurózóna

A legfrissebb adatok alapján nincsenek túl jó bőrben az euróövezet országai:

Az építőipari vállalkozások márciusi várakozásai csökkenő teljesítményt vetítenek előre a közeljövőre.

A lakossági fogyasztásról érkezett februári számok mind havi, mind éves szinten visszaesésről árulkodnak.

Egyedül a német ipar termelési és megrendelési adatai adhatnak okot némi optimizmusra, mindkét érték enyhén nőtt februárban.

Az EKB a héten döntött a monetáris politikáról. A kamatszintet változatlanul hagyták, az enyhítési ciklus kezdetére viszont már erős utalást tettek. Eszerint júniusban várható az első csökkentés, amennyiben a vizsgált adatok – infláció és bérnövekedés – is megfelelő értékeket mutatnak majd. Azt azonban nem erősítették meg, hogy számít-e majd a döntéshozatalban a Fed pénzpolitikája.

A devizapiac úgy gondolta a héten, hogy az euró kamatokat hamarabb kezdik majd vágni, mint a dollárét, így az amerikai valuta több mint 1,5 százalékkal, 1,068-ig tudott erősödni a közös európai pénzzel szemben.

USA

A tengerentúlon ismét a pozitív statisztikai adatok voltak túlsúlyban.

A legfrissebb számok alapján a vártnál több új munkahely létesült, és az előre jelzettnél is kevesebb szűnt meg. A munkabérek növekedési üteme a vártnak megfelelően, de az infláció felett alakult. A márciusi fogyasztói árindex 3,5 százalékos értéke megerősítette, hogy megállt a csökkenő tendencia.

A Fed döntéshozói egyre inkább úgy kommunikálnak, hogy a piac készüljön fel arra a korábban nem várt lehetőségre, hogy esetleg nem lesz idén monetáris enyhítés. A lépés (vagy lépések) attól függ(nek), hogy milyen folyamatok rajzolódnak ki a gazdaságban. Abban az esetben ugyanis, ha valami negatív esemény következik be (pl. hirtelen recessziós jeleket tapasztalnának, vagy a munkaerőpiac gyengülne el hirtelen), akkor jelentős és hatásos intézkedéseket is foganatosíthatnak. A múltban ezek nagymértékű kamatcsökkentést és/vagy erőteljes likviditásnövelést jelentettek.

A tájékoztatás nem teljeskörű, nem minősül befektetési ajánlásnak. A tájékoztatás a dokumentum készítésének idején irányadó piaci helyzetet tükrözi, azonban az információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal, körülményekkel megváltozhatnak. Jelen dokumentum elkészítése során felhasznált adatok, tények, információk lényeges forrásai az alábbiak: Bloomberg, Reuters, KSH, EuroStat, MNB, ÁKK, EKB – olvasható a Global Tax-Office Kft. tájékoztatójában.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Behajthatatlan követelés

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Futóverseny nevezési díjának adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink