Elkezdődött az adok-kapok a 2015. évi költségvetésről

Megosztás Tetszik

A parlament mai ülésén elkezdődött a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája. Összesen több mint harminc órában tárgyalja az Országgyűlés a 2015. évi büdzséről szóló előterjesztést.

A kormány a javaslatban 2,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP-) növekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számol, a költségvetési hiány a GDP 2,4 százalékát teheti ki, az államadósság pedig a GDP 75,4 százalékára csökkenhet. A kormány számításai szerint mintegy 260 ezerrel többen dolgoznak majd jövőre, mint a válság előtt, ezzel összhangban pedig a munkanélküliségi ráta várhatóan 8 százalék alá mérséklődhet.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban hangsúlyozta, a 2015-ös büdzsé a fegyveres és rendvédelmi dolgozók béremelésére 44 milliárd forintot, a pedagógusbérek további javítására pedig 38 milliárd forintot irányoz elő. A költségvetésben az országvédelmi alap 60 milliárd forintot, az általános tartalék 100 milliárd forintot tesz ki, ami a kormány várakozásai szerint megfelelő biztonságot nyújt az előre nem látható kiadásokra.

Jövőre elindul minden idők egyik legnagyobb gazdaságfejlesztése Magyarországon: az európai uniós forrásokból megvalósuló programokra, beruházásokra több mint 2500 milliárd forintot, a bruttó hazai termék (GDP) 7,5 százalékát költi a központi költségvetés 2015-ben – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az általános vitát megnyitó expozéjában.

Kiemelte: a 2014-2020 fejlesztési ciklussal új időszámítás kezdődik a hazai fejlesztéspolitikában: 7 év alatt összesen több mint 34 milliárd euró támogatás érkezik Magyarországra, ami a szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években.

Az egy főre jutó támogatás mértéke soha nem volt akkora Magyarországon, mint a 2014-2020-as ciklusban; ezzel a mutatóval Magyarország a második helyen áll Európában – hívta fel a figyelmet a nemzetgazdasági miniszter.

A kormány célja, hogy a társasági adó még ebben a ciklusban egykulcsos legyen – közölte  Varga Mihály. (Beszédéből az nem derült ki, ez ténylegesen azt jelentené-e, hogy a jelenleg 500 millió forint fölötti adóalap esetén 19 százalékos kulcs az említett összeghatár alatti adóalapra érvényes 10 százalékra csökkenne.)

A Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek alapvető ellenvetései a költségvetési törvényjavaslat hitelességére és végrehajthatóságára nézve – jelentette ki Kovács Árpád, a KT elnöke. Kifejtette: a 2014-es költségvetés várható teljesülését a tervezés összességében megalapozottan vette figyelembe a jövő évi költségvetési előirányzatok bázisának meghatározásakor. A tervezés alapjául vett makrogazdasági célok, ezen belül a 2,5 százalékos növekedés a kedvező külső és belső feltételek fennmaradása esetén elérhetőek.

A kedvező növekedés a KT szerint akkor valósulhat meg, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra és a befektetői bizalom nem romlik jelentősen, továbbá a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó uniós források beáramlása a törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelő lesz.

A Fidesz szerint a jövő évi költségvetésnek köszönhetően több pénz marad a dolgozó családoknál. Rogán Antal frakcióvezető, a kormánypárt vezérszónoka hangsúlyozta: a jövő évi büdzsé támogatja a családalapítás előtt álló ifjú házasokat, és továbbra is kiemelten támogatja a gyermeket nevelő családokat.

Mint mondta, 2015-ben azért marad több pénz a dolgozó magyar családoknál, mert elszámoltatják a bankokat. Ennek eredményeként mind a forint-, mind a devizahiteles magyar családok anyagi helyzete javul, hiszen a forinthitelesek törlesztőrészletei akár 10 százalékkal, a devizahitelesek törlesztőrészletei 25-30 százalékkal csökkenhetnek – fejtette ki. Rogán Antal szerint egy átlagos devizahiteles család 100 ezer forintos havi törlesztőrészlete közel 25 ezer forinttal kevesebb lesz 2015 áprilisától, májusától.

Szólt arról is, hogy jövőre friss házasok – adókedvezmény révén – 120 ezer forintos "nászajándékot" kapnak az államtól (összesen havi 5 ezer forintot vonhatnak le az adójukból). A 2015-ös költségvetésben döntenek arról – folytatta –, hogy 2016-tól négy év alatt megduplázzák a kétgyermekes családok adókedvezményét.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője, a párt vezérszónoka az előterjesztés szerdai parlamenti vitájában azt mondta: a kormány az ország harmadát még szegényebbé teszi, végletesen ketté akarja szakítani a társadalmat. A kabinet a jövő évi költségvetéssel az ország feléről lemond, ami nemcsak erkölcsi bukást jelent, hanem maradandó károkat is okoz Magyarországnak – fogalmazott, jelezve, hogy a szegénységi ráta folyamatosan nő, egyre kiszolgáltatottabbá válnak társadalmi csoportok.

Az ellenzéki politikus szerint a változatlanul 16 százalékos személyi jövedelemadó csak a magasabb jövedelműeknek kedvez, Európa legnagyobb, 27 százalékos áfája pedig szintén leginkább az alacsony jövedelműeket sújtja.

Tóbiás József bírálata szerint a középfokú oktatás 2015-ös támogatása nominálisan 25 százalékkal esik vissza, ami a gimnáziumi férőhelyek drasztikus csökkentésével jár majd. Azt is kifogásolta, hogy a költségvetési javaslat alapján kevesebbet fordítanak szociálpolitikára.

Míg ezek, a jóléti kiadások csökkennek – folytatta a szocialista frakcióvezető –, addig az állam működési funkcióira fordított források jelentősen növekednek, többszörösére nő például a Miniszterelnökség költségvetési előirányzata, és "a sport sem tartozik a mostohagyermekek közé, különösen a futball nem".

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka jól megtervezett, reális lábakon álló javaslatként jellemezte a 2015-ös költségvetési előterjesztést, amely jól illeszkedik abba a költségvetési gondolkodásba, amit a kormány 2010 óta képvisel. Értéknek nevezte, hogy a költségvetés őrzi a családi adókedvezmények rendszerét és ösztönzi a gyermekvállalást.

A kereszténydemokrata politikus fontosnak tartotta azt is, hogy az egyes ágazati bérnövekedések és a devizahiteleseket érintő intézkedések miatt megtakarítások keletkeznek a családoknál, ami várakozásai szerint a fogyasztás növekedésében is megmutatkozik majd.

A Jobbik szerint a 2015-ös egy gyarmati országban lévő, abban tartott ország költségvetése, ahol nő az adóteher, csökken az oktatásra szánt pénz és az otthonteremtési lehetőségek sem változnak. Volner János, a párt országgyűlési képviselője vezérszónoki felszólalásában azt hangsúlyozta: egy költségvetés fő célja, hogy hozzájáruljon a közjó növekedéséhez, és fenntarthatóan növekedjen a gazdaság, de a 2015-ös költségvetés ezek egyikének sem felel meg.

Emellett egyre több adót von el az állam: 2000 és 2004 között még 43, 2013-ban már 47 százalékot vontak el, és ez az arány 2015-ben is emelkedik. Látható, hogy az állam pénzéhsége nő, saját működési kiadásaira is egyre többet költ, a GDP-arányos államadósság pedig ugyanott áll, ahol 2010 első negyedévében végén – ecsetelte.

A Párbeszéd Magyarországért szerint a költségvetés 2015-ben a válság és a leszakadás évét hozza – jelentette ki az MTI érdeklődésére Szabó Tímea, a PM társelnöke. Még a korábbi évekhez képest is nagy mértékű elvonásokat látnak, főleg a családtámogatások és a családpolitika területein. Sem a családi adókedvezmény, sem a családi támogatásra fordított összeg nem növekszik, a gyesre, a gyedre és a családi pótlékra vonatkozó szabályok hetedik éve nem változnak, a családi adókedvezményt pedig csak a 120 ezer forintnál magasabb jövedelmű családok tudják igénybe venni.

A közoktatásból újabb 126 milliárd forintot vonnak ki, ami azt jelzi, hogy a Fidesz nem egy képzett, tanult társadalmat, hanem "lebutított, irányítható népet akar magának". A PM kategorikusan elutasítja ezt a költségvetést. Szabó Tímea módosító javaslatai – mint jelezte – a kilátástalanságban élők és a lecsúszó középosztály érdekeit szolgálják majd.

Az LMP értékelése szerint jövőre folytatódik a társadalom kettészakadása, a 2015-ös költségvetés bebetonozza az eddigi megszorításokat. Schmuck Erzsébet, az frakció vezérszónoka a vitában leszögezte: az idei költségvetés éppen olyan, amilyen az elmúlt négy év volt, "az országot szétszakító neoliberális gazdaságpolitika és az újfeudalizmus-építés kusza keveréke". 

A kormány jövőképe valójában úgy fest, hogy Magyarország egy alacsonyan képzett munkaerővel dolgozó összeszerelő ország legyen, ahol egy szűk réteg dőzsöl, széles tömegek nélkülöznek, a társadalmi mobilitás egyetlen útja a már ma is ijesztő mérteket öltő kivándorlás – véli a az LMP.