Döntött a Kúria a görög falu kisajátítási ügyében

Megosztás Tetszik

A Kúria szerint a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal és az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy Balatonfüred Város Önkormányzata a kisajátítást a módosított helyi építési szabályzatában meghatározott közérdekű célra, terület- és településrendezés érdekében kérte – írja honlapján a Kúria.

A sajtóközlemény szerint a Kúria Kfv. VII. 39 907/2022/12. számú ítéletével a Veszprémi Törvényszék három közbenső ítéletét – amelyek a felperes kereseteit a kisajátítás jogalapja vonatkozásában elutasították – hatályában fenntartotta. A Kúria szerint a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (az I. rendű alperes) és az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy Balatonfüred Város Önkormányzata (a II. rendű alperes) a kisajátítást a módosított helyi építési szabályzatában (HÉSZ) meghatározott közérdekű célra, terület- és településrendezés érdekében kérte. Az önkormányzat a HÉSZ módosításán alapuló közérdekű célként meghatározott zöldfelület növelése iránti igényt a „görög falu” teljes területére nézve határozta meg.

A Kúria a részleges kisajátítás kérdésével kapcsolatosan kiemelte, hogy a felperes által szorgalmazott övezeti határon való megosztás nyilvánvalóan a felperes ingatlanainak (társasházi albetéteinek) megosztását is jelentené. A Kúria megállapította, hogy e körben az elsőfokú bíróság alappal hivatkozott a polgári törvénykönyv társasházakra vonatkozó szabályaira, hiszen azok a felperes ingatlanaira is alkalmazandóak. A társasházon belül a közös tulajdoni hányad a külön tulajdon alkotórésze, amely attól a polgári jog szabályai szerint nem választható szét. A kisajátítás ugyan hatósági döntés és nem ügylet, de az eredménye pontosan ugyanaz, mint az átruházásé: a tulajdonos személye megváltozik, míg a tulajdonjog tárgya és jogi természete változatlan marad. Ebből következően pedig az önálló dologi jogi egység szétválaszthatatlan, annak alkotórésze sem egészében, sem részben külön nem sajátítható ki.

A Kúria hangsúlyozta, hogy a II. rendű alperes kisajátítási kérelme elbírálásának nem volt előfeltétele új társasház alapítására vonatkozó eljárás megindítása. A II. rendű alperes helytállóan hivatkozott arra is, hogy az új társasház alapításának eredményessége bizonytalan. E bizonytalanság következtében pedig a társasház megosztása mint lehetőség az adott esetben nem tekinthető alkalmas eszköznek a kisajátítás kiváltására.

Végül, a Kúria megállapította az Alaptörvényre és azzal összhangban a kisajátítási törvényre hivatkozással, hogy a kisajátítás kivételes eszköz, amely nem használható fel a kisajátítást kérő önkényes céljaira. Éppen ezért határozza meg a kisajátítási törvény azokat a közérdekű célokat, amelyek fennállása esetén az ingatlan tulajdonjoga elvonható. A perbeli esetben a felperes ingatlanai tekintetében megállapítható volt a kisajátítási törvény szerinti közérdekű cél fennállása, és az is, hogy ez a cél más módon, mint kisajátítással, nem valósítható meg, ezért a kivételesség feltétele is teljesült a társasház megosztásának elvi lehetősége ellenére is – olvasható a kuria-birosag.hu-n.