hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Döcögve halad előre az EU a kínai tárgyalásokkal

  • adozona.hu

Nagyobb erőbedobásra sürgette Kínát az EU az államfővel és a miniszterelnökkel hétfőn tartott videókonferencián az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a gazdasági és a kereskedelmi feltételek kiegyensúlyozásában, a Hongkong autonómiáját súlyosan sértő törvénytervezet visszavonását is sürgetve. Az európaiak még nem adták fel a reményt, hogy év végéig ki lehet tárgyalni az egyenlő feltételeket biztosítani hivatott átfogó beruházási egyezményt, a földrajzi árujelzők elismeréséről ugyanakkor már néhány héten belül aláírhatják a megállapodást, olvasható a Bruxinfo oldalán.

Az EU által az elmúlt hónapokban kritikusan átértékelt EU-kínai kapcsolatok szinte minden létező eleme szóba került azon a két hétfői videókonferencián, amelyen az Unió részéről Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen bizottsági elnök, kínai részről pedig Hszi Csin-ping elnök és Li Kö-csiang miniszterelnök vett részt.

Bár az esemény után nem tartottak közös sajtótájékoztatót, az uniós politikusok és magasrangú EU-tisztviselők elmondásából ki lehet hámozni, hogy a több fronton is zajló tárgyalások vontatottságával elégedetlen EU nagyobb erődobásra próbálta ösztökélni kínai partnerét, amelyet a tavaly elfogadott új stratégia óta egyszerre tekint tárgyalópartnernek, gazdasági versenytársnak és rendszerszintű riválisnak.

Az uniós oldalon nem rejtették véka alá, hogy meglehetősen frusztráltak az átfogó beruházási egyezményről hosszabb ideje folyó tárgyalások lassú előrehaladása miatt. A megállapodás fő célja az EU szempontjából az, hogy ugyanolyan hozzáférési feltételeket biztosítson az európai cégek számára a kínai piachoz, mint amilyeneket a kínaiak élveznek már jó ideje Európában. A felek elvileg 2020-at tűzték ki célként az egyezmény kitárgyalására és aláírására, feltéve, hogy 2019-ben biztatóan halad a folyamat. Ursula von der Leyen szerint most a kínai vezetőkkel megállapodtak, hogy magasabb politikai szintre emelik a tárgyalásokat azok év végi lezárásának reményében.

Az európai nyomásgyakorlás része, hogy az elmúlt hónapokban sorra láttak napvilágot az olyan jogalkotási javaslatok, amelyek célja a kínai és más harmadik országbeli cégek által élvezett versenytorzító piaci előnyök ellensúlyozása. Az EU ennek jegyében megerősítette a kereskedelemvédelmi eszközeit, közbiztonsági célú átvilágítás alá helyezte a stratégiai ágazatokba áramló külföldi tőkebefektetéseket és néhány napja kiadott egy Fehér Könyvet a belső piacot torzító külföldi szubvenciók ellen. Uniós tisztviselők szerint mindezek az intézkedések annak a célnak az elérését szolgálják, hogy egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki az európai és a külföldi, jórészt kínai üzleti vállalkozások között.

Az Uniót képviselő intézményi vezetők a hétfői megbeszéléseken is hangsúlyozták, hogy lényegesnek tekintik a kétoldalú kereskedelemben kialakult egyensúlyi hiányok kiigazítását. Az EU szerint sürgős előrelépésre van szükség elsősorban az állami tulajdonú vállalatok magatartását, az állami szubvenciók átláthatóságát és azon bevett kínai gyakorlat megszüntetését illetően, amikor a kínai piachoz való hozzáférés fejében az európai cégeket a technológiájukkal kapcsolatos információk átadására kényszerítik.

Uniós részről üdvözölték azt a pekingi ígéretet, hogy az USA-Kína „phase 1” kereskedelmi megállapodást a WTO szabályokkal összhangban és az európai befektetők diszkriminálása nélkül hajtják majd végre. Mint magas rangú bizottsági tisztviselők elpanaszolták, jelenleg még nem ez a helyzet, mert az amerikai-kínai alku megkötése óta a kínai hatóságok látványosan felgyorsították az amerikai cégeknek az engedélyek kiadását. Miközben néhány hónap alatt ezer amerikai húsipari cég kapott engedélyt, addig hasonló idő alatt csak száz engedélyt adtak ki az európai konkurenseknek.

Michel és von der Leyen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is nagyobb erőfeszítésekre próbálta sarkallni Pekinget. Ennek hátterében az van, hogy Kína hozzáállása Brüsszel szerint eléggé ellentmondásos a témához. Mert az igaz, hogy a párizsi klímaalku megkötésében kiemelkedő szerepet játszik és a megújulókba is a legtöbbet fektet be a világon, ugyanakkor Kína sorra nyitja meg a széntüzelésű erőműveket (az év első néhány hónapjában már annyinál tart, mint tavaly egész évben), az ipara rendkívül alacsony energiahatékonysággal és így nagy szennyezéssel működik, és sorozatos ígéretei ellenére egyre csak halogatja saját kibocsátás-kereskedelmi rendszerének az elindítását.

Az EU arra sürgeti Kínát, hogy hazai téren fokozza kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit és záros határidőn belül tűzzön ki, mondjuk 2060-ra maga számára is célt a klímasemlegesség elérésére. Kína jelenleg a globális CO2-kibocsátás 25 százalékáért felel, de a részesedése folyamatosan növekszik – mutatnak rá Brüsszelben.

A kevés jó hírek egyike, hogy ha minden igaz, néhány héten belül aláírhatják a földrajzi árujelzők kölcsönös elismeréséről szóló EU-kínai megállapodást, ami fontos eredmény lehet a kurrens európai élelmiszerek hamisítása ellen.

Az európaiak sürgősen be szeretnék vonni Kínát az ipari szubvencióknak szentelt tárgyalásokba, amelyeket a WTO égisze alatt tartanak majd. Tartós probléma a kínai túltermelés visszafogása olyan hagyományos szektorokban, mint az acélipar, de a high-tech területén is.

Az EU részéről hangsúlyozták, hogy készek a digitális átállásban az együttműködésre a kínai cégekkel, de ez sohasem mehet a demokratikus alapjogok rovására. Ha hinni lehet az európai vezetőknek, egy-két ejnye-bejnye elhangzott a kínai vezetők címére a Covid19 idején tapasztalt nagyipari méreteket öltő kínai félretájékoztatás és kórházak, központi számítógépek ellen intézett kíbertámadások miatt.

Úgy tűnik, hogy a kényes emberjogi kérdéseket sem kerülték meg az uniós partnerek. Mély aggodalmuknak adtak hangot a Peking által Hongkongra rákényszerítendő nemzetbiztonsági törvény miatt, ami az EU megítélése szerint ellentétes a hongkongi alaptörvénnyel, és Kína nemzetközi kötelezettségvállalásaival és súlyosan korlátozná a városállam által élvezett autonómiát. Az EU-vezetők a romló emberi jogi helyzet miatt is kifejezték aggodalmukat, külön is az ujgur kisebbséggel és Tibettel, valamint az emberi jogi aktivistákkal való bánásmód miatt.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Láncügylet – áfastátusz

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Katás bt. eszközbérbeadást végezhet-e

Kocsis Zoltán

közgazdász

Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close