Megroggyant a magyar gazdaság – a fizetett egészségügy, az autóipar, a mezőgazdaság a húzóágazatok

Megosztás Tetszik

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,1 százalékkal csökkent az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette ma első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. A visszaesést mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet – jegyezte meg a KSH.

Az első negyedévi GDP részletes adatait június 1-jén közli második becslésében a KSH.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:
Óriási a magyarok vesztesége: átlagosan havi 46 ezer forinttal vannak rosszabb helyzetben, mint tavaly

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) szerint az átmeneti GDP-mérséklődés ellenére tartható az idei évre összességében előirányzott 1,5 százalékos gazdasági növekedés. Az adatok jól mutatják, hogy a szankciók negatív hatásai az első negyedévben csúcsosodtak ki. A kormány várakozásai szerint a gazdasági teljesítmény mérséklődése ezen a szinten elérte mélypontját, a célzott intézkedéseknek köszönhetően a második negyedévben már kedvezőbb növekedési folyamatok lesznek megfigyelhetők. Ezt támasztja alá, hogy az autó- és akkumulátorgyártás, a mezőgazdaság, az egészségipar, valamint a szolgáltatások bővülése már az első negyedévben is felfelé húzta a gazdaság teljesítményét. 2023 második felében pedig új, radikálisabb ütemű növekedési fázis veszi kezdetét, így újra kilőhet a magyar gazdaság – ismertette várakozását a GFM.

Megerősítették: a kormány célja ebben a nehéz helyzetben sem változott: ki kell védeni a recessziót, 1,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni és év végig egy számjegyűre kell letörni az inflációt. A GFM kifejtette: ezt a célt szolgálják az államilag támogatott vállalati hitelek, amelyek már több mint 3100 milliárd forint likviditási forrást tesznek elérhetővé a gazdasági szereplők számára.

2023-ban a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Baross Gábor tőkeprogram és a Széchenyi kártya program 1-1,2 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez. A lakossági és vállalati kamatstop gazdasági bővülést elősegítő hatásait is figyelembe véve pedig összességében 2 százalékponttal nagyobb GDP-emelkedést eredményeznek a célzott kormányzati intézkedések – hangsúlyozta a GFM.

A Pénzügyminisztérium (PM) szerint is elkerüli a magyar gazdaság idén a recessziót – amit az Európai Bizottság, valamint a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése is alátámaszt –, s jövőre visszatérhet a magas ütemű növekedési pályára. A gazdaság alapjai erősek, a foglalkoztatottak száma továbbra is 4,7 millió, a munkanélküliség szintje az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, a beruházási ráta és az exportteljesítmény magas – sorolja az érveket a PM.

Bár Magyarország továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság teljesítménye már 4 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, miközben az uniós átlag 3 százalék körül áll. A magyar gazdaság 2021-ben 7,2 százalékkal, tavaly 4,6 százalékkal bővült.

2023-ban az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók káros hatásai továbbra is kedvezőtlen külső környezetet teremtenek. A Magyarországnak járó helyreállítási források felhasználásával tavaly öt százalék feletti mértékben bővült volna a gazdaság, azonban az Európai Bizottság a források visszatartásával rontotta gazdasági teljesítményünket és versenyképességünket – állítja a PM.

A kormány a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, valamint garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, és a rezsicsökkentést – hangsúlyozta közleményében a Pénzügyminisztérium.