Az élettársak többet örökölhetnek, az özvegyek kevesebbet

Megosztás Tetszik

Az özvegy az eddigieknél kevesebbet, az élettárs viszont többet örököl akkor is, ha az elhunyt nem hagyott hátra végrendeletet. Ez olvasható ki az új Polgári törvénykönyv tervezetéből, melyet ősszel kezd el tárgyalni a parlament, írja a hvg.hu.

Amennyiben a jelenlegi formájában fogadja el az új Ptk.-t ősszel az Országgyűlés, lényegesen megváltoznak az öröklési jog alaptételei. Az örökléssel kapcsolatos passzusok figyelembe veszik például az élettársi kapcsolatot, azt, hogy Magyarországon gyakori, hogy az emberek életük során többször is házasságot kötnek, és azt is, hogy a hagyatékban gyakran olyan tárgyak szerepelnek, melyek idővel elhasználódnak és értéküket vesztik (mint például a számítógép, gépkocsi stb.), így ezekről a korábbiaknál hatékonyabb előírásokat kell alkotni.

Az élettárs élethosszig tartó használati jogot kapna a korábban együtt lakott és életvitelszerűen használt eszközökre és ingóságokra. Szécsényi Kristóf, a MOKK jogásza szerint a módosítást nemcsak a magyarországi élettársi kapcsolatok nagy száma indokolja, de az is, hogy számos esetben előfordul: az élettárs csak a hagyatéki tárgyaláson szembesül azzal, hogy az elhunyt hozzátartozói - vagy azok hiányában az állam - örökölnek mindent. (Ha végrendelet azt külön, másként nem rendezi, jelenleg az élettárs semmit nem örököl az elhunyt után).

Az új Ptk. a házastársi örökség kérdését is újrarendezi, és ezzel az özvegy és a többi örökös viszonyában hozhat változást. Ma, alaphelyzetben az özvegyet mindenre, ingó és ingatlan vagyonra is kiterjedő haszonélvezeti jog illeti meg. Ha végrendelet, vagy más hivatalos papír nem készült, a családjogi törvény értelmében a vagyon fele az özvegyet illeti meg akkor is, ha az nincs a nevén. Ráadásul az ő hozzájárulása nélkül az örökségből semmit nem lehet eladni vagy megváltani. Mindent használhat a haláláig, tehát bérbe adhatja azt az ingó és ingatlan vagyont is, ami a saját megélhetéséhez nem (feltétlenül) szükséges. Ezt, de akár azt a helyzetet is részben képes kezelni az új törvényjavaslat, hogyha az özvegy második (vagy harmadik) házasságából való, s az elhunyt korábbi házasságából származó örökösöknek elvileg kevés esélyük van arra, hogy a korlátozott élettartamú vagyontárgyakból bármit is megkapjanak.

Az új jogszabály ugyanis úgy rendelné, hogy az özvegy csak az örökhagyóval közösen használt lakásra és annak berendezési tárgyaira kapjon haszonélvezeti jogot, és a hagyaték többi részére csak az úgynevezett „gyerekrész” illetné meg (ami azt jelenti, hogy egyenlő arányban osztozna rajta a gyerekekkel). Ugyanakkor - mondhatni cserébe - az új szabályozás erősítené az özvegyi jogosítványokat, és szemben a jelenlegi törvénnyel az özvegy haszonélvezeti joga nem veszítené érvényét, ha új házasságot kötne.

Azonban a tervezett módosítások megítélésekor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy manapság egy tipikus magyar hagyaték csupán abból az ingatlanból (illetve az abban felhalmozott ingóságokból) áll, amelyben az özvegy lakik. A közjegyzői tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy a válság óta egyre nagyobb számban kerül sor olyan hagyatéki tárgyalásokra is, ahol a hiteltörlesztési problémák miatt valójában mínuszos hagyatékról kell az örökösöknek megegyezniük.