Adóelkerülés, pénzmosás: további szigorítások jöhetnek

Megosztás Tetszik

Javaslatot fogadott el az Európai Bizottság az adóelkerülés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen hozott intézkedések szigorítása, valamint a társaságok és pénzalapok valódi tulajdonosi hátterének átláthatóbbá tétele érdekében – tájékoztatott az uniós bizottság kedden.

Az elfogadott javaslatcsomag új szabályozást írna elő a több országban is használt, anonimitást biztosító feltöltős (prepaid) bankkártyák és a virtuális pénzek használatára vonatkozóan, valamint sürgeti a pénzügyi hírszerző szolgálatok közötti együttműködés javítását.

Az igazságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb adózás érdekében elfogadott javaslat a pénzmosás és az adóelkerülés megakadályozására teljes hozzáférést kíván biztosítani a pénzügyi nyilvántartásokhoz, összekapcsolva ezeket a tagállamok hatóságaival. Az adóelkerülés elleni csomag jogalkotási javaslata „fontos lépés az unión belüli tisztességtelen adózási gyakorlatok ellen” – írták.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke elmondta: a javaslatok segítséget fognak nyújtani a nemzeti hatóságoknak az olyan emberek felkutatásához, akik rejtegetik pénzügyeiket azzal a céllal, hogy bűncselekményeket kövessenek el. A tagállamoknak lehetőségük lesz létfontosságú információkhoz jutni arról, hogy a társaságok vagy pénzalapok valójában kinek a tulajdonában vannak, ki kereskedik online pénzeszközökkel, és ki használ anonimitást biztosító, feltöltős kártyákat.

A bizottsági tájékoztatás szerint a pénzmosás elleni csomag magas elvárásokat támaszt a tagállamokkal szemben. Az uniós országoknak nemzeti nyilvántartásokat kell létrehozniuk a társaságok és az egyes pénzalapok tényleges tulajdonosairól. A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az eredetileg tervezettnél gyorsabban, legkésőbb 2016 végéig végrehajtják a csomagban foglaltakat - emlékeztetett a bizottság.

A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervben is változtatásokat javasol a bizottság.

Ezek között az uniós pénzügyi hírszerző egységek hatáskörének megerősítését és együttműködésük megkönnyítését javasolta. Véleményük szerint ki kell szélesíteni a pénzügyi információs egységek által beszerezhető információk körét, és hozzáférést kell biztosítani a központosított bank- és fizetési számla-nyilvántartásokhoz, valamint a központi adattároló rendszerekben rögzített információkhoz, amelyeket a tagállamoknak kell létrehozniuk a bank- és fizetési számlák tulajdonosai személyazonosságának megállapítása érdekében.

Annak megakadályozására, hogy a virtuális fizetőeszközöket pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására lehessen használni, a bizottság javasolta a pénzmosási irányelv hatályának kiterjesztését a virtuális pénzváltókra is. Ezeknek a vállalkozásoknak különösen ügyelniük kell majd a virtuális fizetőeszközök valódi pénzre váltása során, véget vetve a váltások anonimitásának.

A névtelen előre fizetett eszközökkel – például a feltöltős bankkártyákkal – kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében az előre fizetett kártyákkal intézett fizetések minimálisra csökkentését javasolta az uniós bizottság. Ennek érdekében a személyazonosításhoz szükséges 250 eurós (mintegy 78 ezer forint) határt 150 euróra szállítanák le, és kiszélesítenék az ügyfél azonosítására vonatkozó követelményeket is.

A bizottság javasolta a kockázatos harmadik országok szigorúbb ellenőrzését is, ahol hiányos a pénzmosás elleni küzdelemmel és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos szabályozás. A bankoknak további ellenőrzéseket kell majd végezniük az ilyen országokat érintő pénzügyi mozgások esetében. Az országok listáját július 14-én fogják elfogadni – tájékozatott a bizottság.

Az adókikerülés és a pénzmosás megelőzése érdekében a bizottsági javaslat teljes körű nyilvános hozzáférést biztosítana a tényleges tulajdonosokat feltüntető nyilvántartásokhoz. Ezekbe azok a tényleges tulajdonosok kerülnek be, akik a potenciálisan pénzmosásra vagy adókikerülésre használható egyes vállalkozásokban legalább 10 százalékos tulajdonrésszel bírnak. Minden más vállalkozás esetében a küszöbérték 25 százalék marad.

A javaslat a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítése érdekében a nyilvántartások közvetlen összekapcsolásáról rendelkezik, valamint az új számlák kötelező átvilágítási ellenőrzését sürgeti – tájékoztatott az uniós bizottság.