hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ab-határozat: jár a kollektív szerződés szerinti magasabb végkielégítés akkor is, ha köztulajdonúvá vált a munkáltató

  • adozona.hu

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott ítéletét, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a köztulajdonúvá vált munkáltató által foglalkoztatott indítványozó munkaviszonyát a munkáltatója felmondással megszüntette. A felmondás során a munkáltató a munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezéseit alkalmazta, és nem alkalmazta az iparágra kiterjedő kollektív szerződések előnyösebb rendelkezéseit, amelyek alapján az indítványozót magasabb összegű végkielégítés és hosszabb felmondási idő illette volna meg.

Az indítványozó a végkielégítés-különbözet és a felmondási időre járó távolléti díjkülönbözet megfizetése iránt pert indított.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a végkielégítés-különbözet és felmondási időre járó munkabér-különbözet megfizetésére kötelezte az alperest. A másodfokon eljáró bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, a felperes keresetét elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria jogértelmezése megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jog követelményét, valamint a kollektív szerződéskötéshez való jogot.

Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy korábbi, 17/2022. (VIII. 1.) AB határozatában már döntött az indítványban felvetett alkotmányossági kérdésről. A Kúria a felmerült alkotmányjogi problémánál a kollektív szerződés és munkaszerződés mikénti érvényesüléséről nem az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban döntött, amikor az összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalót illetően különbséget tett aszerint, hogy a munkáltatójánál az állam az Mt. hatálybalépése előtt vagy után szerzett többségi befolyást.

Az ügyben nem az volt a kérdés, hogy van-e külön szabály az Mt. hatályba lépése után köztulajdonba került munkáltatóknál a régebbi kollektív szerződés és munkaszerződés sorsára, hanem az, hogy van-e kifejezetten olyan szabály, amely erre az esetre (többségi állami befolyás szerzése az Mt. hatályba lépése után) a kollektív szerződések és munkaszerződések korábbi, a többségi befolyás szerzésénél fennálló szabályait és az ebből eredő jogokat kifejezetten módosítani rendeli. Mivel jelen esetben ilyen szabály nincs, ezért az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Kúria alaptörvény-ellenesen döntött az indítványozó ügyében, így a döntést a korábban kialakított gyakorlatának megfelelően megsemmisítette.

[A Kúria Mfv.II.10.149/2021/10. számú ítélete és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 406. § (1) bekezdése és 409 §-a elleni alkotmányjogi panasz (végkielégítés és felmondási időre járó munkabérkülönbözet), ügyszám: IV/1853/2022.]

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Helyi iparűzési adó

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink