A polgári törvénykönyv gazdasági társaságokat érintő szabályainak 2026-os változásai

Megosztás Tetszik

Az igazságügyi miniszer november elején benyújtotta a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát (Javaslat) a Parlamentnek. A tervezett módosítások célja, hogy a jogalkotó az elmúlt több mint egy évtized jogalkalmazói tapasztalataira támaszkodva kezelje a gyakorlatban felmerült problémákat, és pontosítsa, finomítsa a hatályos szabályozást. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, a Javaslat 2026. március 1-jén lép hatályba. Jelen cikkünkben a november 11-én benyújtott Javaslatnak a gazdasági társaságokat érintő legjelentősebb módosításait tekintjük át.

Tényleges vállalatcsoportokat érintő újdonságok

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) jelenleg hatályos szabályozása szerint, ha az uralmi csoportként való működés feltételei három éven át fennállnak, bárki, akinek jogi érdekeit az uralmi szerződés hiánya érinti, kérheti a bíróságtól, hogy alkalmazza a vállalatcsoportra vonatkozó szabályokat az uralmi szerződés hiányában is. A Javaslat újdonsága e körben az, hogy pontosítja a jogilag érdekeltek körét olyan módon, hogy kimondja azt, hogy jogilag érdekeltnek minősül az a személy, akivel szemben az uralkodó tag Ptk.-ban meghatározottak szerint helytállni tartozik.

A társaságok eltiltással érintett tagjait érintő változások

Az eltiltás jogintézménye elsősorban a közérdek védelmét szolgálja. A cégbíróság az eltiltást szankcióként alkalmazza azon személyekkel szemben, akik törvényben meghatározott jogsértést követtek el. Ilyen jogsértésnek minősül például, ha egy vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szab ki és az érintett ezen kötelezettségének nem tesz eleget. Az eltiltás egyik következménye, hogy az érintett személy az eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő öt évig nem lehet gazdasági társaság tagja.

A jogalkotó felismerte, hogy a két jogszabály rendelkezése között ellentmondás áll fenn, ennek orvoslása érdekében a Ptk.-t úgy kívánja módosítani, hogy annak szabályai összhangba kerüljenek a Ctv. rendelkezéseivel, vagyis a jövőben az nyrt-n kívül semmilyen gazdasági társaságban nem szerezhet többségi befolyást eltiltás alatt álló személy.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogy a Javaslatban

• mik a pótbefizetésre vonatkozó változások,
• a jogalkalmazás egységesítése érdekében hogyan történik az üzletrészek végrehajtására irányadó rendelkezések szabályozása, illetve
• a Javaslat milyen további módosításokat tartalmaz még.