Az EU 2030-ig szóló új erdészeti stratégiája szerint a fa helyettesítheti az energiaigényes anyagokat

Megosztás Tetszik

Az alulról építkező megközelítésen alapuló fenntartható gazdálkodás kulcsfontosságú az uniós erdők és az általuk nyújtott szolgáltatások megőrzéséhez. A fa az egyetlen olyan természetes megújuló erőforrás, amely képes helyettesíteni az energiaigényes anyagokat. A jelentés ezért azt javasolja, hogy az EU támogassa a faalapú helyettesítő anyagok különböző lehetőségeinek szélesebb körű alkalmazását. A faalapú termékeket a lehető leghatékonyabban és a nemzeti sajátosságoknak megfelelően kell felhasználni – vélik a képviselők, írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján.

Az „Új uniós erdészeti stratégia 2030-ig – Fenntartható erdőgazdálkodás Európában” című állásfoglalás-tervezetben, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság kedden 30 szavazattal 2 ellenében, 10 tartózkodás mellett fogadott el, a képviselők Ulrike Müller (Renew, DE) előadó vezetésével hangsúlyozzák az uniós erdők fontosságát és sokszínűségét, és az erdőtulajdonosokkal közösen kialakított fenntartható gazdálkodásra szólítanak fel.

Az erdők többfunkciós szerepe

A képviselők elismerik, hogy az erdők többféle ökoszisztéma-szolgáltatást és társadalmi-gazdasági funkciót látnak el, többek között enyhítik az éghajlatváltozást és több mint 2 millió munkahelyet teremtenek az EU-ban, ezért a stratégia kiegyensúlyozott végrehajtását szorgalmazzák az összes említett szolgáltatás biztosítása szempontjából.

A fa az egyetlen olyan természetes megújuló erőforrás, amely képes helyettesíteni az energiaigényes anyagokat. A jelentés ezért azt javasolja, hogy az EU támogassa a faalapú helyettesítő anyagok különböző lehetőségeinek szélesebb körű alkalmazását. A faalapú termékeket a lehető leghatékonyabban és a nemzeti sajátosságoknak megfelelően kell felhasználni – vélik a képviselők.

Fenntartható erdőgazdálkodás

A jelentés az erdők fenntartható, aktív erdőgazdálkodást sürget az erdők ökoszisztémák alkalmazkodóképességének és ellenálló képességének erősítése érdekében. Tekintettel azonban az EU változatos erdő- és éghajlati viszonyaira, ezt a gazdálkodást nemzeti, regionális és helyi szinten kell kialakítani.

A mezőgazdasággal foglalkozó európai parlamenti képviselők továbbá az elsődleges és idős erdők közös meghatározását, valamint feltérképezését szorgalmazzák, mivel ezek az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak a biológiai sokféleség védelmében, a szénmegkötésben és az édesvízellátásban. Mivel a több fajból álló erdők jobban ellenállnak az éghajlati hatásoknak, az elfogadott jelentés azt javasolja, hogy az uniós forrásokból ne támogassák a monokultúrákat.

Az erdőtulajdonosok és -gazdálkodók szerepe

A szöveg hangsúlyozza a tagállamokban az erdők tulajdonosi szerkezetének és irányítási formáinak sokféleségét. Ezért a stratégia végrehajtásának sarokkövei közé kell, hogy tartozzon a szoros együttműködés, különösen az erdőtulajdonosokkal – állítja a mezőgazdasági bizottság.

A rendelkezésre álló uniós forrásoknak még a felét sem használták fel az erdészeti intézkedésekre. A képviselők ezért felszólítják a tagállamokat, hogy szüntessék meg a jelenlegi források felhasználásának adminisztratív akadályait. Ebben a tekintetben különös figyelmet kell fordítani az erdők kisbirtokosaira, akik a magánerdő-tulajdonosok jelentős részét alkotják. A támogatási programoknak, az ökoszisztéma-szolgáltatásokért való önkéntes fizetés rendszerének és a kutatásfinanszírozásnak érthetőnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie számukra.

Következő lépések

A 2030-ig szóló új uniós erdészeti stratégiáról szóló állásfoglalásról most a Parlament plenáris ülésének kell szavaznia, valószínűleg a szeptemberi ülésszakon.

Háttér

A saját kezdeményezésű jelentés az Európai Bizottság 2021. július 16-i, 2030-ig szóló új uniós erdészeti stratégiájára reagál, amely intézkedéseket határoz meg az uniós erdők mennyiségének és minőségének növelésére, valamint védelmük, helyreállításuk és ellenálló képességük megerősítésére – olvasható a NAK közleményében.