Vállalkozó ingatlant értékesít. Kell-e áfát felszámítania?

Megosztás Tetszik

Olvasónk a következőket írta: „Adott egy egyéni vállalkozó, aki 20 évvel ezelőtt, vállalkozóként épített egy aszalóépületet. Az építőanyagok áfáját és a hozzá kapcsolódó szolgáltatók teljesítései után az áfát visszaigényelte. Ez 20 éve történt. Azóta az épület értékcsökkenésének elszámolása megtörtént. Most értékesíteni szeretné az épületet. Abban biztos vagyok, hogy az épület teljes vételára a vállalkozás egyéb bevétele lesz. Jelenleg is az áfa hatálya alá tartozik az egyéni vállalkozó. Nem választotta az ingatlanértékesítés adókötelessé tételét. A kérdésem az, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben az áfát nem kell felszámítani, illetve nem esik a fordított áfa hatálya alá?” Kérdésére Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A beépített ingatlan értékesítése a következőképp alakulhat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 86.§ j) pontja és 88. §-a alapján:

♦ Adómentes, de adókötelezettség választható (az adózó döntése alapján az összes ingatlanra vagy kizárólag a nem lakóingatlannak minősülő ingatlanokra) beépített ingatlan, ingatlanrész és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, ha a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését , tudomásulvételi eljárás esetén a hallgatással történő tudomásul vételt, vagy ha beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását követően 2 év eltelt (újnak nem minősülő ingatlan).

♦ Adókötelessé tétel esetén, amennyiben az értékesítés adóalany felé történik, ez esetben fordított adózás alkalmazandó a 142. § (1) e) pontja alapján, ha mindkét fél belföldi adóalany, és egyik félnek sincs olyan jogállása, mely alapján tőle az adó megfizetése ne lenne megkövetelhető.

♦ Adóköteles a beépített ingatlan, ingatlanrész és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, az első rendeltetésszerű használatbavétel megtörténte előtt, vagy a használatbavételre jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedését, tudomásulvételi eljárás esetén a hallgatással történő tudomásul vételt követő, vagy ha beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását követő 2 éven belül, illetve adókötelessé tétel esetén a nem adóalanynak történő értékesítés.

A 2016/13. Adózási kérdés alapján az újonnan létrehozott ingatlan használatba vétele mellett első rendeltetésszerű használatbavételnek minősül a már meglévő és használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan átalakítást követő olyan használatbavétele is, amelynek eredményeképpen a korábbi használathoz képest funkcióbeli/rendeltetésbeli változás is történik, és ennek kapcsán új használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás válik szükségessé. Ugyancsak első rendeltetésszerű használatbavételnek minősül a meglévő ingatlan olyan átalakítása, amelynek eredményeként az ingatlan albetéteinek a száma megváltozik, feltéve természetesen, hogy az albetéteket érintő átalakítást követő használatbavétel engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött.

A fentiekben adódóan – a fentieknek megfelelő – új ingatlannak nem minősülő ingatlan értékesítése fő szabályként adómentes.