adozona.hu
Új áfaelőírások a behajthatatlan követeléseknél
//adozona.hu/afa/Uj_afaszabalyok_a_behajthatatlan_kovetelese_ODL7MR
Új áfaelőírások a behajthatatlan követeléseknél
Az áfatörvény 2020-tól hatályba lépő egyik legjelentősebb újítása a behajthatatlan követelésekre jutó áfa pótlólagos levonásának engedélyezése. Lássuk, hogyan lehet adóalapot csökkenteni a behajthatatlan követelések esetében!
Jelen cikk előzményében a közösségi szabályokat, valamint az áfatörvényben megjelenő behajthatatlankövetelés-fogalmat elemeztük, míg ezen írásunkban azokat az eljárásokat vizsgáljuk meg, amelyeket az adóalanyoknak követniük kell ahhoz, hogy sikeresen éljenek pótlólagos adólevonási jogukkal.
Előzményként két dolgot kell kiemelni: egyrészt a szabályok 2015. december 31-ét követően teljesített ügyletekre alkalmazhatók (azaz visszamenőlegesen is élhetnek az adóalanyok a jogszabály által biztosított lehetőséggel), de csak abban az esetben, ha az adott követelés megfelel a "behajthatatlan követelés" áfatörvénybeli (igen szigorú) fogalmának.
Elsőként azt vizsgáljuk meg, hogy ha behajthatatlan követelésekről beszélünk, milyen egyéb feltételeknek kell megfelelni az utólagos adólevonáshoz. Ezeket az áfatörvény 77. § (7) bekezdése tartalmazza, azzal, hogy már a feltételek ismertetése előtt kiemeli: az adóalap utólagos csökkentését csakis a a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére tekintettel teheti meg az adóalany. A feltételek tehát:
a) az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek,
Ezen feltételt talán nem szükséges tovább magyarázni, és azt is el kell ismerni, hogy jogos igény a költésgvetés részéről, hogy a kapcsolt felekkel szembeni követelések vonatkozásában nem lehessen áfaalapot csökkenteni.
Az alábbi három feltétel a behajtatatlan követelés miatti korrekciót elszámoló (áfát levonó) adóalanyra vonatkozik, amelyeknek a korrekció időpontjára vonatkozóan kell megfelelni:
b) az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét a (8) bekezdésben meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,
c) az adóalany nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában,
i) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.
Az első két feltétel itt is egyértelmű, viszont a harmadik már sokkal érdekesebb kérdéseket vet fel: vajon lehet-e alkalmazni az új szabályokat akkor, ha az adóalany esetleg értékesítette a követelését? (Azaz az értékesítéskor már térült, sőt esetleg a jövőben is fog térülni a követeléséből). Az is érdekes kérdés, hogy vajon kizárt-e a szabályozásból az, amikor az ellenérték csak részben térült/térül meg?
Egy további feltétel határozza meg azt, hogy mennyi időnek kell eltelnie a követelés keletkezésétől annak behajthatatlanná minősítéséig:
h) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt [...]
Azaz egy éven belül semmiképpen nem lehetséges behajthatatlanná minősíteni az adott követelést. Itt érdemes visszautalni arra is, hogy a behajthatatlan követelés fogalmából az is adódik, hogy felszámolási eljárásban legalább két évnek el kell telnie ahhoz, hogy a követelés behajthatatlannak minősülhessen.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen előírások sorolhatók a feltételek utolsó csoportjába, valamint, hogy milyen adminisztrációs kötelezettségek merülnek fel!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A 2020-as változásokról szóló írásainkat itt találja!
Hozzászólások (0)