hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Behajthatatlan követelés áfája. A behajthatatlan követelés fogalma

  • dr. Kelemen László

A jövő évben hatályba lépő egyik legjelentősebb áfatörvény-változás a behajthatatlan követelésekre jutó áfa pótlólagos levonásának engedélyezése. Kétrészes cikkünkben igyekszünk körüljárni azt, hogy Magyarországon ehhez milyen feltételek megléte szükséges és mik lehetnek a buktatók. A fentiek megértéséhez elsőként a behajthatatlan követelés definícióját tisztázzuk, rávilágítunk arra, hogy a fogalom nem teljesen azonos a számviteli törvény és az áfatörvény szempontjából.

Előzmények

Az Enzo Di Maura eset óta folyamatosan terítéken van a behajthatatlan követelések kezelésére vonatkozó hazai szabályozás. A hivatkozott ítéletben (C-246/16) az Európai Bíróság megállapította, hogy „a tagállamok [...] nem kaptak felhatalmazást az uniós jogalkotó részéről arra, hogy [nemfizetés esetén] a korrekciót egyszerűen kizárják”. Az adóalap korrekciójának lehetősége nem korlátozható aránytalan mértékben, de lehetővé teszi a tagállamok részére, hogy figyelembe vegyék a nemfizetés esetén fennálló bizonytalanságok sajátosságait azzal, hogy bizonyos észszerű intézkedéseket követelnek meg az adóalanytól.

Az irányelv szabályai szerint (90. cikk):

„(1) Elállás, a teljesítés meghiúsulása, teljes vagy részleges nemfizetés, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén az adóalapot a tagállamok által meghatározott feltételek szerint megfelelő mértékben csökkenteni kell.
(2) A tagállamok a teljes vagy részleges nemfizetés esetén eltérhetnek az (1) bekezdéstől.”

Az Enzo Di Maura eset alapján számos eljárás indult hazánkban is, amelyek közül több ügyben is közösségi bíróság elé került a döntés. A legutóbbi ilyen eset a Porr Építési Kft. ügye volt (C‑292/19) amelyben a fentebb leírtakat végzésében ismét megerősítette a Bíróság: „[...] a héairányelv 90. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a héaalap‑csökkentést, ha az adóalany bizonyítani tudja, hogy az adósával szemben fennálló követelés véglegesen behajthatatlanná vált, aminek a vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata, mivel ez a helyzet nem minősül az e cikk (2) bekezdésében meghatározott, a héaalap csökkentésére vonatkozó kötelezettségtől való eltérés hatálya alá tartozó nemfizetés esetének.”

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a magyar jogalkotás miként definiálja a behathatatlan követelést mind az áfatörvény mind a számviteli törvény szempontjából!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Magánokirat felülhitelesítése II.

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Cég értékesítése ingatlannal

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close