Tönkretehetik a kisebb cégeket az új uniós áfaszabályok?

Megosztás Tetszik

Jelentős többletteherrel kell számolniuk a jövő évtől azoknak a vállalkozásoknak, amelyek külföldre nyújtanak elektronikus szolgáltatásokat. Komoly adminisztrációs kötelezettséggel jár ugyanis a január 1-jén hatályba lépő uniós szabályozás, amely szerint a cégeknek a szolgáltatás megrendelőjének államában kell majd az áfát megfizetni például az interneten letölthető zenék, applikációk és játékok után. A növekvő bürokratikus terhek miatt számos európai országban ellenállást váltott ki az intézkedés, amely főként azokat a kisebb vállalkozásokat fogja sújtani, amelyek nem rendelkeznek kiterjedt nemzetközi hálózattal.

Azoknak a cégeknek, amelyek az Európai Unió valamely tagállamából egy másik tagállamában élő magánszemélynek nyújtanak interneten keresztül szolgáltatásokat, a szolgáltatás ára után a jövő év elejétől már nem otthon, hanem a vevő országában kell megfizetniük az általános forgalmi adót. Az új uniós szabályozás célja az adóelkerülés visszaszorítása, mivel számos multinacionális cég, köztük például az Apple, az Amazon, vagy akár a Google, jelentős hasznot húz abból, hogy csak a székhelyük szerinti országban kell – általában alacsony mértékkel – adót fizetniük. A jövő évtől azonban azokban az országokban is meg kell fizessék az adót, ahol a szolgáltatásaikat eladják. Ez a legtöbb európai országnak várhatóan jelentős költségvetési többletbevételt fog eredményezni. Anglia például az új szabályozástól évente nagyságrendileg 370 millió euró többlet-adóbevételt vár. Hazánkban is jelentős mértékben növekedhet majd a költségvetés bevétele, mivel Magyarországon az áfa kulcsa európai viszonylatban is kimagasló.

Az új szabályok bevezetése azonban a gyakorlatban azt fogja eredményezni, hogy egy-egy cégnek akár több tíz másik uniós tagállamban is keletkezhet adókötelezettsége. A több országot felölelő adókötelezettségek teljesítése a kisvállalkozások részére várhatóan aránytalan terhet fog jelenteni. „Bár a szabályok lehetővé fogják tenni, hogy a magyar vállalkozások az adóbevallásukat továbbra is csak a magyar adóhatóságnak nyújtsák be, az adóbevallásban tételesen meg kell majd jelölni, hogy mely országokba és milyen értékben nyújtottak szolgáltatást, illetve az egyes célországokban milyen áfa-kulcs szerint és mekkora adójuk keletkezik” – mondta el Harcos Mihály, a Ryan amerikai adótanácsadó cég adószakértője.

Bár az új adóbevallási formanyomtatvány még nem érhető el a NAV honlapján, az már most tisztán látható, hogy a vállalkozásoknak a jelenleginél lényegesen több adatot kell majd szolgáltatniuk az adóhatóságnak, köztük olyanokat is, amelyek más országok adómértékeinek és adószabályainak az ismeretét igényli. Ráadásul a vállalkozásoknak az adóbevallásaik alátámasztására olyan nyilvántartásokat kell majd vezetniük, amely alapján bármelyik érintett európai uniós tagállam adóhatósága ellenőrizni tudja a bevallott adó helyességét, és a nyilvántartásokat 10 évig meg kell őrizniük.

Az új szabályozással megjelenő adminisztrációs terhek bevezetése az Európai Unió számos országában ellenállásba ütközik. Azok a kisvállalatok és start-up vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek nemzetközi háttérrel, nincsenek más tagállamokban működő testvérvállalataik, csak úgy fognak tudni megfelelni az új szabályoknak, ha az érintett külföldi országok adószabályait ismerő külső tanácsadókat vonnak be. Egyes nemzetközi felmérések szerint az új szabályok a vállalkozások éves könyvelési költségeit akár átlagosan 500 euróval is növelhetik. „Számos nemzetközi kezdeményezés van Európa-szerte az új szabályok hatálybalépésének elhalasztására, sokan ugyanis egyenesen arra számítanak, hogy a kisebb cégek nem fogják túlélni a megnövekedett bürokráciát. Mindezek ellenére egyelőre minden jel arra mutat, hogy 2015. január 1-jétől az eredeti elképzeléseknek megfelelően életbe fog lépni az új szabályozás” – mondta el Békés Balázs, a Ryan régiós vezetője.