Üzleti partnerek vendéglátása: mikor reprezentáció, mikor egyes meghatározott juttatás? Költségek elszámolása, áfa levonása

Megosztás Tetszik

Külföldi és belföldi üzleti partnereit látja vendégül a cég szabadidős programot, étkeztetést is tartalmazó többnapos szakmai konferencián. Mi számít költségnek, reprezentációnak, egyes meghatározott juttatásnak? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

A program célja a partnerekkel való együttműködés szorosabbra fűzése és a vendéglátó kft. új termékeinek bemutatása volt. A 3 nap alatt szakmai bemutatók, beszélgetések voltak és a résztvevők megismerkedtek a legújabb termékekkel, innovációkkal. Az esemény minden körülménye igazolja, hogy itt valóban üzleti célból gyűltek össze a résztvevők.

Kérdésem az alábbi szolgáltatások szja- és tao- és áfa-beli megítélésével kapcsolatos:

1. Üzleti partnerek részére biztosított szállás.

2. Rendezvény helyszínének dekorálása, kivetítők, ledfalak, hangosítás, terelő kordonok, székek, asztalok bérleti díja.

3. Rendezvény végén pirotechnikai szolgáltatás igénybevétele, szikragép bérlete.

4. Vendéglátás költségei (hidegtálak, frissítők, üdítők, valamint vacsora biztosítása), 5. Résztvevők utaztatása (hotel és a rendezvény helyszíne között, illetve a vacsorát nyújtó étterembe).

Az itt felsorolt szolgáltatások igénybevételekor felszámított áfa levonható-e, elszámolhatóak-e a vállalkozás érdekében felmerült költségként, illetve van-e olyan szolgáltatás, amely egyes meghatározott juttatásként vagy egyéb módon adóköteles akár a magánszemélynél, akár a kifizetőnél?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkahelyi/szakmai/üzleti/egyházi rendezvényeken történő ingyenes (vagy kedvezményes) részvétel révén a munkatársak/ azok közeli hozzátartozója/nyugdíjas munkavállaló/külsős vendégek, nem pénzbeli jövedelmet szereznek, egyes meghatározott juttatásban részesülnek (például a rendezvényen történő étel-, italfogyasztás, szórakozási lehetőség, oktatási-képzési szolgáltatás, szállás és utazás formában stb.).

Az egyes juttatások adózásával kapcsolatosan az szja-törvény eltérően rendelkezik. Valamennyi rendezvényt a maga sajátosságaival külön-külön kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy a jogszabályok szigorú feltételeket támasztanak azok minősítésével szemben. Itt a kérdésben éppen a szigorú feltételek ismerete hiányzik.

Szja-törvény 3. § 26. Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható. Itt a szigorú feltétel rendszer.

Fenti fogalom alapján reprezentációs rendezvény lehet például egy üzleti tárgyalás, szakmai rendezvény (például cégcsoporton belüli együttműködés, kommunikáció hatékonyságának növelése céljából szervezett esemény), az adott egyház hitélete szerinti egyházi ünnep (karácsony, húsvét, pünkösd, hanuka stb.); a diplomácia területén a nemzetközi gyakorlat alapján kialakult vendéglátás; vagy állami ünnepről való megemlékezés. A kérdés éppen ezt tartalmazza.

Az egyes juttatási elemek adózása a reprezentációs rendezvényekkel kapcsolatos egyes költségelemek adózását az is befolyásolja, ki kapja és miért. A résztvevő vendégek szállás- és utazási költsége reprezentáció, és adóköteles, a kifizetővel munkaviszonyban álló, vagy a rendezvény lebonyolításában részt vevő (munkát végző) személyek részére az utazás és a szállás kifizető által viselt költsége az szja-törvény 7. (1) bekezdés g) pontja alapján a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek, igy nem bevétel, igy nem adóköteles jövedelem, azonban hozzátartozóik esetében, vagy a kérdésben jelzett üzleti partnerek esetében igen.

A felszolgált étel-ital, és egyéb catering, függetlenül az esemény jellegétől mindig adóköteles, igy akár reprezentáció, vagy egyes meghatározott juttatásként kifizetői adókötelezettség terheli.

A szakmai rendezvényen a szabadidős célú tevékenységekkel kapcsolatos költségek (rekreációs/sport program szervező díja, sportpálya bérlési díja stb.) szintén adóköteles kifizetői juttatás.

A szakmai rendezvény helyszínéül bérelt terem díja a kifizető tevékenységével összefüggésben felmerülő költség, nem adóköteles reprezentációs költség, de ha a bérelt helységben van szabadidős program is, például zenés táncos este, esetleg vacsorával egybe kötve, akkor az már igen, és itt kell tételes elkülönítés is, különösen fontos ez az áfa esetében is.

Olyan szakmai rendezvény is lehet, amely vacsorával zárul, de a vacsorára nem a rendezvény helyszínén, hanem egy vendéglátóhelyen kerül sor, akkor viszont az éttermi vacsorához bérelt különterem díja is az adóköteles reprezentációs költség részét képezi, csakúgy, mint a felszolgált étel és ital és szabadidős tevékenység is.

Ha a rendezvény nem felel meg a reprezentáció fogalmának, mert például célját, helyszínét, időtartamát stb. tekintve nagyobb mértékben a vendéglátásról, a szabadidő kellemes eltöltéséről, nem pedig a hivatali, szakmai, üzleti eseményről szól, akkor a vendéglátás és a szabadidő-program költsége az szja-törvény 70. § (6) bekezdés b) pontja szerinti juttatásként adózik: egyidejűleg több magánszemély részvételével szervezett rendezvény, esemény alkalmával nyújtott vendéglátás és más szolgáltatás költsége.

Ebben az esetben, ha a szórakozás mérvadó, akár egy, a szakmai rendezvény és szórakozás elemeit vegyítő rendezvényen, abban az esetben a munkavégzés céljából jelen lévő résztvevők utazási- és szállásköltségei sem számolhatók el az üzleti utazás szabályai alapján, azok nem lehetnek adómentesek.

Személyi jövedelemadózását tekintve azonban a reprezentációhoz hasonlóan adózik a fenti eset is, természetbeni juttatásként, 1,18-szoros szorzóval 15 százalék szja-t és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni a kifizetőnek.

Konferencia/továbbképzéshez kötődő utazási költségei, az szja-törvény 3. § 10. pontja alapján hivatali üzleti útnak minősül többek között a belföldi és a külföldi kiküldetés, ideértve a szakmai konferencián, továbbképzésen való részvételt is. Vigyázzat, nem szabadidős tevékenység, azt az előző pontban ismertettem.

Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.

Ehhez kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás hasonlóan adózik, mint a reprezentáció. Ugyanakkor az étkezés és egyéb szolgáltatások értéke nélküli részvételi díj nem adóköteles bevétel, ha a konferencián történő részvétel a munkakör betöltéséhez kapcsolódó ismeretek megszerzését szolgálja. Ha a részvételi díj a rendezvényen történő ellátás költségeit is magában foglalja, akkor az adóköteles juttatásnak minősül a magánszemélyt oda delegáló munkáltató cégnél. Ilyenkor érdemes a konferencia szervezőjétől az említett juttatások értékéről igazolást beszereznie a cégnek a pontos adóalap megállapítása érdekében, vagy ha maga végzi, akkor szét kell szedni.

Társasági adó és áfakövetkezmények

Az áfatörvény általános rendelkezései alapján a fenti reprezentációs és egyéb formában adott juttatásokon felmerülő bejövő áfa főszabály szerint levonható, amennyiben azt bizonyíthatóan áfa-köteles gazdasági tevékenységet szolgálja, de mégsem mert figyelembe kell venni a levonási tiltásokat is, és a magánszükséglet kielégítést is.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy vendéglátó-ipari szolgáltatás, szórakoztatási célú szolgáltatás (például állófogadás céljából étterem bérleti díja is idetartozik), étel-ital áfája teljes körű levonási tiltás alá esik.

A társasági adó szempontjából adóalapban elismert költségnek minősül különösen az alkalmazott, vezető tisztségviselő, azok közeli hozzátartozója részére, üzleti partnernek nyújtott személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, a reprezentáció és az ahhoz kapcsolódó adó- és járulékbefizetések.

Konkrét kérdést kaptam, így konkrét választ adok, bár nem tudok, mint már jeleztem.

1. Üzleti partnerek részére biztosított szállás. Repi, vagy egyes meghatározott juttatás, nem mindegy miért merül fel, mi miatt van itt az üzleti partner. Áfa egyik esetben sem vonható le.

2. Rendezvény helyszínének dekorálása, kivetítők, ledfalak, hangosítás, terelő kordonok, székek, asztalok bérleti díja. A főszabály szerint, ha az adóköteles tevékenység része, akkor nincs repi, nincs természetbeni adó, és nincs áfatiltás. Ha van szabadidős tevékenység, akkor már van részben, vagy egészben, van áfa elszámolás is és repi, egyes meghatározott jutatás adózás is. A részbeniséget ha nem lehet mérni, akkor teljes tiltás és kifizetői adózás, ha teljes nem üzleti, hanem szabadidős, akkor teljes tiltás, ha teljes üzleti 100 százalék, akkor áfa le, természetbeni adó nincs.

3. Rendezvény végén pirotechnikai szolgáltatás igénybevétele, szikragép bérlete. 2 pont válasz ide is megfelelő.

4. Vendéglátás költségei (hidegtálak, frissítők, üdítők, valamint vacsora biztosítása), Biztos kifizetői adóteher, vagy repi, vagy egyes meghatározott, tételes tiltás, kivéve közvetítem, tovább számlázom.

5. Résztvevők utaztatása (hotel és a rendezvény helyszíne között, illetve a vacsorát nyújtó étterembe). 2-3 kérdés válasz, azzal, hogy üzleti partner biztos kifizetői teher és nincs áfa, saját dolgozó, ha munkavégzés, akkor van áfa le és nincs kifizetői adóteher.

Az itt felsorolt szolgáltatások igénybevételekor felszámított áfa levonható-e, elszámolhatóak-e a vállalkozás érdekében felmerült költségként, illetve van-e olyan szolgáltatás, amely egyes meghatározott juttatásként vagy egyéb módon adóköteles akár a magánszemélynél, akár a kifizetőnél?

Az áfatörvény általános rendelkezései alapján a fenti reprezentációs és egyéb formában adott juttatásokon felmerülő bejövő áfa főszabály szerint levonható, amennyiben azt bizonyíthatóan áfa-köteles gazdasági tevékenységet szolgálja, figyelembe véve a levonási tiltásokat is, magánhasználatot, mert ott nem..

Figyelemmel kell lenni arra, hogy vendéglátó-ipari szolgáltatás, szórakoztatási célú szolgáltatás (például állófogadás céljából étterem bérleti díja is idetartozik), étel-ital áfája teljes körű levonási tiltás alá esik.

A társasági adó szempontjából adóalapban elismert költségnek minősül különösen az alkalmazott, vezető tisztségviselő, azok közeli hozzátartozója részére, üzleti partnernek nyújtott személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, a reprezentáció és az ahhoz kapcsolódó adó- és járulékbefizetések.