hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugta és számla: együtt vagy külön?

  • adozona.hu
3

Szabályszerűen jár el a vállalkozás abban az esetben, ha a pénztár zárása után nyugtát ad az ügyfélnek, majd erről a későbbiekben számlát állít ki? Olvasói kérdésre Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: társaságunk szabadidősport céljára hajókat ad bérbe, a tevékenység jellegéből adódóan ezen bérbeadások gyakran pénztári órákon kívül történnek, így számlakiállításra a pénztárban nincs lehetőség. Kollégánk ebben az esetben nyugtát állít ki, majd a számla kiállítása (akár napokkal később) a pénztárban történik. Helyesen járunk így el? Nyugta kiállítását készpénzátvételi elismervénnyel helyettesíthetjük? Készpénzes számlatömb vezetését mindenképpen mellőzni szeretnénk.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A dupla bizonylatolási gyakorlatról a NAV is tett közzé egy Adózási kérdést. Ez alapján az Önök gyakorlata nem helyes, mivel egy ügyletről vagy nyugtát vagy számlát szükséges kibocsátani.

2020/8. Adózási kérdés – A számlával bizonylatolt ügylet adatait nem kell és nem is célszerű a pénztárgépbe rögzíteni

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátania. Ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert

  • a vevő/igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy;
  • a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti
  • és a vételár nem éri el a 900 ezer forintot,
  • továbbá a vevő nem kér számlát,

akkor az adóalany köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni [áfatörvény 159. §, 165. § (1) bekezdés b) pontja, 166. § (1) bekezdés].

Ebből következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.

Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben (a továbbiakban: NGM rendelet) meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie.

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell.

Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza azt a – 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított – gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.

Az áfatörvény 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezése alapján az adóalany köteles az adóhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról. (2021. január 1-jétől e kötelezettség már a magánszemély vevő/igénybe vevő esetén is fennáll.)

Fentiekből következően – ha az adózó továbbra is állít ki nyugtát is a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről – az értékesítés adatai az online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is megérkeznek a NAV-hoz. A dupla bizonylatolás miatti kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében célszerű a fenti helytelen gyakorlat megszüntetése. A NAV tehát azt javasolja az adóalanyoknak, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát!

Az adózó a fentiek mellett továbbra is folytathatja azt a gyakorlatot, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett pénzt a pénztárgéppel bizonylatolt bevételekkel együtt – a pénztárgéphez rendelt pénztároló eszközben (pl. pénztárfiókban) – tartja. Ebben az esetben a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett és a pénztároló eszközben elhelyezett pénzről pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel. A pénzmozgás bizonylat kiállítása biztosítja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészlet megegyezzen a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.

Fenti szabályok értelmében az Önök gyakorlatában mind nyugta, mind számla kibocsátására sor kerül, holott ez nem szükséges. Amennyiben a pénztári órákon kívüli időben a nyugtaadás feltételei fennállnak, elegendő a nyugtaadás, ezt követően nem szükséges számlát kiállítani. Abban az esetben, ha esetlegesen például mégis egy adóalany felé kell bizonylatot kiállítani, a nyugta egyébként sem megfelelő az áfatörvény alapján. Itt az Ön által javasolt megoldás is megfelelő, a számlát 8 napon belül szükséges kiállítani.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (3)
Bunna Erika

Kedves Hozzászóló! Önnek igaza van, haladéktalan számlakiállítási kötelezettség áll fenn. Üdvözlettel: Bunna Erika

mindflux

Az áfa törvény 163.par.1.b. alapján a 8 napos szabály szerintem itt nem releváns, ha kp-ben fizetnek. A bekezdés szerint haladéktalanul ki kell állítani a számlát. Nem?

163. § * (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

a) a teljesítésig,

b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) * Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,

b) * az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,

c) * egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 8 napon belüli

számlakibocsátási kötelezettséget jelent.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓAJÁNLÓ

Kérdések és válaszok

Ebrendészet

Szipszer Tamás

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 május
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs