Nem csörög a pénz a zsebekben? Nagyot kaszálhat egy svéd

Megosztás Tetszik

Szolgáltatásnyújtás-e a bitcoin devizára történő átváltása? Ha igen, adómentesnek tekinthető-e? Az Európai Unió Bírósága döntött nemrégiben ezen kérdésekről.

A svéd D. Hedqvist hagyományos devizák „bitcoin” virtuális devizára való át- és visszaváltását jelentő szolgáltatást kívánt nyújtani egy társaságon keresztül, társaságának nyeresége a vételi és eladási ár közötti különbségből fakadna. Ezen gazdasági tevékenysége kapcsán – hasonlóan a magyar feltételes adó-megállapításhoz – az illetékes svéd hatósághoz (úgynevezett adójogi bizottsághoz) fordult a hozzáadottérték-adó kezelésének tisztázása érdekében.

A hatóság úgy vélte, hogy a bitcoin olyan fizetőeszköz, amelyet más törvényes fizetőeszközökhöz hasonló módon használnak, ebből következően a D. Hedqvist által tervezett ügyleteknek adómentesnek kell lenniük. A svéd adóhatóság nem értett egyet ezzel, így pert indított; a kérdés előbb a nemzeti bíróság, majd az Európai Bíróság elé került.

A bitcoin olyan virtuális deviza, amelyet elsősorban magánszemélyek között interneten, valamint az e devizát elfogadó egyes internetes áruházakban megvalósuló fizetésekhez vesznek igénybe. Kizárólagos kibocsátója nincsen, hanem azt közvetlenül egy hálózatban hozzák létre különleges algoritmus segítségével. Rendszere lehetővé teszi az anonim tulajdonjogot, és a bitcoincímmel rendelkező felhasználók hálózatán belül az anonim átruházást. A bitcoincím a bankszámlaszámhoz hasonlítható.

A virtuális deviza szabályozatlan, digitális pénzfajtaként határozható meg, amelyet kifejlesztői bocsátanak ki, és ellenőriznek, s meghatározott virtuális közösség tagjai fogadnak el. A bitcoin virtuális deviza az úgynevezett kétirányú áramlást biztosító virtuális devizák közé tartozik, amelyeket a felhasználóik az átváltási árfolyamnak megfelelően értékesíthetnek, és vásárolhatnak meg.

Az ilyen virtuális devizák a valóságos világban történő használatukban hasonlítanak más konvertibilis devizákra. A virtuális devizák az elektronikus pénztől annyiban különböznek, hogy a virtuális devizák esetében az összegeket nem hagyományos számítási egységben, hanem olyan virtuális egységben, mint a bitcoin fejezik ki.

Az Európai Bíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a bitcoin értékesítése a hozzáadottérték-adó hatálya alá eső ügylet-e. E tekintetben megállapította, hogy mivel a bitcoin nem birtokba vehető dolog, mivel nincs más célja, mint, hogy fizetőeszközként használják, nem termékértékesítés, így az ügylet csak szolgáltatásnyújtásnak minősülhet.

Tekintettel arra, hogy főszabályként csak a visszterhes szolgáltatásnyújtás esik a hozzáadottérték-adó hatálya alá, így a bíróság megvizsgálta, hogy van-e a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között közvetlen kapcsolat. A korábbi joggyakorlatot figyelembe véve akkor áll fenn közvetlen kapcsolat, ha a szolgáltatásnyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő között létezik olyan jogviszony, amelynek keretében kölcsönös szolgáltatásokat adnak át, így a szolgáltatásnyújtó által kapott juttatás képezi a szolgáltatást igénybe vevő számára nyújtott szolgáltatás tényleges ellenértékét.

A bitcoin átváltása esetén ez a jogviszony fennáll, hiszen egy adott valutában kifejezett összeget adnak át virtuális deviza fejében. Az ellenérték pedig a haszonkulcsnak feleltethető meg, hiszen a visszterhes jelleg megítélésénél nincs jelentősége annak, hogy az ellenérték nem valamely díj vagy különös költség megfizetésének formáját ölti.

Ezt követően az Európai Bíróság megvizsgálta, hogy alkalmazható-e a bitcoin átváltása esetén adómentesség. Először is leszögezte, hogy az adómentességek az uniós jog autonóm fogalmainak minősülnek, azaz azokat tagállamonként azonos módon kell értelmezni. Mivel a főszabályhoz képest kivételt jelentenek, így a kifejezéseket szigorúan, nem kiterjesztő módon kell értelmezni. Mindazonáltal az értelmezésnek összhangban kell állnia az adómentesség céljaival, és figyelemmel kell lennie az adósemlegesség elvére.

A 2006/112/EK tanácsi irányelv 135. cikke alapján adómentesek (hasonló szabályt fogalmaz meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 86. paragrafusa):

"d) azon ügyletek, beleértve a közvetítést is, amelyek betétre, folyószámlára, fizetésre, átutalásra, követelésre, csekkre és egyéb átruházható értékpapírra vonatkoznak, kivéve a követelésbehajtást;

e) azon ügyletek, beleértve a közvetítést is, amelyek törvényes fizetőeszközként szolgáló devizára, bankjegyre és érmére vonatkoznak, az érme‑ és bankjegygyűjtemények, azaz a szokásosan törvényes fizetőeszközként nem használt, illetve numizmatikai értékű, aranyból, ezüstből vagy más fémből készült érmék, valamint bankjegyek kivételével;

f) azon ügyletek, beleértve a közvetítést is – kivéve a kezelést és a letéti kezelést –, amelyek részvényekre, gazdasági társaságokban vagy egyesületekben való részesedésre, kötvényekre vagy egyéb értékpapírokra vonatkoznak, az áruk feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírok, valamint a 15. cikk (2) bekezdésében említett jogok, illetve értékpapírok kivételével".

Az Európai Bíróság álláspontja alapján ezen ügyletek célja – egyebek mellett – az, hogy kiküszöbölje az adóalap és a hozzáadott érték meghatározásával kapcsolatos nehézségeket, továbbá ezen ügyletek jellegük szerint pénzügyi ügyletek, melyeket nem kell szükségszerűen bankoknak vagy pénzügyi intézményeknek végezniük.

Szemben a fenti, d) ponttal, mely pénzmozgásokra vonatkozik, az e) pontot kell figyelembe venni azon ügyleteknél, amelyek magát a pénzt érintik. Így a megválaszolandó kérdés az, hogy a bitcoinra, mint virtuális pénzre érvényes-e a "törvényes fizetőeszközként szolgáló devizára, bankjegyre, és érmére" vonatkozó mentességi szabály.

Az Európai Bíróság szerint, mivel ez a nyelvtani értelmezés alapján nem állapítható meg, így a rendelkezés céljaira és rendszertani terjedelmére kell figyelemmel lenni. Márpedig ezen ügyletek pénzügyi ügyletnek minősülnek, mivel az ügylet résztvevői a törvényes fizetőeszköz alternatívájaként fogadják el azt, és céljuk az, hogy fizetőeszközként használják. Továbbá fennállnak azok a nehézségek is, amelyek a hozzáadott érték összegének és az adóalapnak a meghatározására vonatkoznak.

A fentiek alapján az Európai Bíróság álláspontja az, hogy a bitcoin átváltása adómentes, az Irányelv 135. cikk e) pontja alá eső ügyletnek számít.