További témák

Miért lehet vonzóbb az áfacsalás Európában, mint az USA-ban?

  • adozona.hu

Az USA forgalmiadó-rendszere a jellemzően alacsonyabb kulcsok, nem pedig a kisebbnek vélt adminisztrációs terhek miatt sikeresebb az európaihoz képest. Leginkább ugyanis ennek köszönhető, hogy a tengerentúlon kevésbé motiváltak az állampolgárok és a vállalkozások az adócsalásban – hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Bár az Egyesült Államokban valóban nincs az európaihoz hasonló áfa, ugyanakkor igen elterjedt az úgynevezett „sales and use tax”, vagyis egyfajta forgalmi és fogyasztási adó, amelynek átlagos mértéke 7 százalék, de a legkirívóbb esetekben is csak 12-13 százalék körül mozog. Ez azonban nem szövetségi szinten, egységes szabályok alapján bevezetett adó, az 50 állam közül 45 alkalmazza.

Az egyik legfontosabb különbség a két rendszer között, hogy míg az EU-ban az áfa többfázisú adó (vagyis a termékek teljes életciklusa során, a gyártás és forgalmazás minden fázisában fel kell számítani), addig a tengerentúlon ez egyfázisú (a gyártás, a nagykereskedelem nem adóköteles, csak a kiskereskedelmi fázisban kell felszámítani, ahol már eleve a végső fogyasztók a vevők), ezért adólevonási- és visszaigénylési rendszer sincs.

A rendszer nagy előnye, hogy míg az előbbi esetben a hatóságok kontroll-kötelezettséget vezetnek be a visszaigényléseken alapuló csalás kockázatának mérséklésére, utóbbinál ilyen típusú probléma egyáltalán nem merül fel, mert az egyfázisú adózásban nincsenek visszaigénylések – ecseteli Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. Hozzátette: a tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy az USA egyfázisú áfarendszere sem jelent „csodaszert”.

Mivel a „Sales and Use Tax” esetében csak a kiskereskedelem számít adókötelesnek, a nem-kiskereskedelmi vevőknek „mentességi igazolásokat” kell átadniuk az eladók részére, hogy igazolják: valóban nem végfogyasztók. Bár az eladóknak kötelessége ezeket az igazolásokat begyűjtenie, nyilvántartania és megőriznie, a rendszer magában rejti az adócsalás kockázatát, hiszen egy vevő hamis mentességi igazolást is adhat (például hamis cégnevet használva másik gazdálkodó igazolását használja). Az eladóknak ezért kockázatelemző és ellenőrző eljárásokat kell alkalmazniuk a vevőikkel szemben, amely az EU-s kötelezettségekhez hasonlóan súlyos adminisztratív terhet és kockázatot jelentenek a helyi cégeknek.

Az USA rendszerének további hátránya még a széttagoltság: mind a 45 forgalmi adót alkalmazó államban eltérő adókulcsok és törvények érvényesek, vagyis különbözik egymástól az adókötelezettség hatálya, a mentességek rendszere és az eljárási szabályok. Ráadásul 38 államban helyi forgalmi adó is létezik, amelyek az államokon belül megyénként, vagy akár településenként is eltérőek lehetnek. Tehát egy országosan működő vállalkozásnak akár tízezer különböző helyi adómértéket kell alkalmaznia és követnie kell a helyi képviselő- testület adópolitikai döntéseit. Végül folyamatos követést igényelnek az államok és a területek egyes termékekre vonatkozó különböző adómértékek szabályainak figyelemmel kísérése is (pl. az egyik területen a vetőmag, a másikon a gyümölcslé adómentes, máshol pedig csökkentett adókulccsal adózik a gázolaj).

Az EU áfaszisztémájához képest az amerikai rendszer más típusú nehézségeket vet fel a gyakorlatban, de nem feltétlenül okoz kevesebb gondot a vállalkozásoknak. Földes Balázs szerint amiért a gyakorlatban az USA rendszerében talán mégis kevesebb a csalás, az a viszonylag kisebb mértékű adókulcsnak köszönhető, mivel a trükközés így jóval kevesebb haszonnal jár.

Az Európai Unióban évek óta zajlik az áfarendszer reformja a pénzmosás elleni küzdelem és az adózókat terhelő bürokrácia csökkentése jegyében: a Gazdasági és Pénzügyi Tanács által még októberben elfogadott „gyors megoldásokat” (quick-fix) tartalmazó ideiglenes hozzáadottértékadó-csomag az uniós áfarendszer hosszútávú reformjának első lépéseként értelmezhető. Ez az irány egyébként hosszút távon akár az USA rendszeréhez hasonló gondokat is okozhat az adózóknak.

A tervezett új szabályok szerint ugyanis az EU más tagállamába értékesítő eladóknak általában a vevő országának áfáját kell majd felszámítaniuk a termék után a számlájukban, így az EU vállalkozásainak is szem előtt kell tartaniuk 27 különböző tagállam áfakulcsait, általános vagy kedvezményes adókulcs szerinti besorolásait minden eladott termékükre – figyelmeztet Földes Balázs.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Bt.-ügyvezető

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szabadság számítása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cég kiválása

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X