Megéri-e természetben adni az árengedményt? Áfakérdésben vitáznak adószakértők a NAV-val

Megosztás Tetszik

A vásárláshoz adott ingyenes termékek, ajándékok nagyon kedveltek a vásárlók körében, ezért a cégeknek különösen alkalmas eszközök arra, hogy a termékeiket népszerűsítsék, az új termékeiket bemutassák. Több cég együttműködése esetén az sem ritka, hogy a termékeiket összekapcsolva az egyik cég értékesíti a terméket, és a másik cég adja az ajándékot. A NAV és az adószakértők álláspontja eltér abban a kérdésben, hogyan kell megítélni ezeket az ügyleteket az áfa szempontjából.

Ahhoz, hogy ne merüljön fel az ingyenes átadás esete, az engedménynek mindenképpen kapcsolódnia kell az ellenértékes ügylethez, mivel adózási szempontból ez úgy értelmezendő, hogy a vevő által kifizetett ár mindkét termék ellenértéke.

Ha az ajándékterméket ugyanaz a cég adja, mint az eredeti terméket, akkor – ha az üzletpolitikai cél megvalósul – a természetbeni engedmény az eredeti adóalapot csökkenti (áfatörvény 71. § (2) bekezdés).

Egy példával illusztrálva, ha a társaság 10 000 forintért ad egy főzőedényt, melyhez ajándékba ad egy 2000 forint értékű hőálló alátétet, tehát a két terméket együtt a vásárlók 10 000 forintért vásárolhatják meg, akkor az adó alapja is 10 000 forint lesz (amennyit a vásárló ténylegesen kifizet), a 2000 forint pedig természetbeni engedménynek minősül. Ebben az esetben adózási szempontból a 10 000 forint mindkét termék ellenértékének minősül, tehát nincs szó ingyenes átadásról.

Többoldalú természetbeni engedmény

Érdekesebb az az eset, amikor az ajándékterméket egy másik társaság adja. Erre is van ugyanis lehetőség az áfatörvény 71. paragrafusának (3) bekezdése alapján, mely szerint „a termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybevevőjével kötött előzetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó alapja utólag sem csökken [77. § (3) bekezdése], feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár – az árengedmény nyújtójával kötött előzetes megállapodás alapján – más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet – a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig – ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül”.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákon keresztül részletesen ismertetjük, miben képviselnek eltérő álláspontot az adószakértők – a héa-irányelvre is hivatkozva – és a NAV!