További témák

Még mindig óriási bevételkiesést okoznak az áfacsalások az EU-ban

  • BruxInfo

Az uniós tagállamok összesen 137 és fél milliárd euró áfabevételtől estek el 2017-ben – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett tanulmányból. Magyarországon 14 százalékra, azaz 585 milliárd forintra becsülik az áfakiesés mértékét.

Az Európai Bizottság által a minap közzétett tanulmányból kiderül, hogy az uniós tagállamok 2017-ben összesen 137 milliárd euró áfabevételtől estek el. 

Az áfakiesés (azaz a várt áfabevétel és a ténylegesen beszedett áfa különbözete) az utóbbi években némileg csökkent ugyan, de még mindig tetemes. Ez Brüsszel szerint azt jelzi, hogy az uniós áfaszabályokat teljeskörűen meg kell reformálni – ahogy azt a Bizottság már 2017-ben is javasolta –, a tagállamoknak pedig szorosabban együtt kell működniük egymással annak érdekében, hogy az áfacsalást visszaszorítsák, és az áfaszabályozást a jogszerű üzleti és kereskedelmi tevékenységek szolgálatába állítsák. 

„Az áfarés csökkentése 2017-ben többek között a kedvező gazdasági környezetnek és egyes rövid távú uniós intézkedéseknek volt köszönhető. Ahhoz azonban, hogy jelentősebb előrelépést érjünk el és megszüntessük az adókijátszást, az áfarendszert mélyrehatóan meg kell reformálni. A végleges, vállalkozásbarát áfarendszerre irányuló javaslataink továbbra is napirenden vannak. A tagállamok nem engedhetik meg maguknak, hogy ölbe tett kézzel várjanak, miközben a körhintacsalás és a rendszer következetlenségei miatt milliárdokat veszítenek” – nyilatkozta Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos.

Mint arra a Bizottság rámutat, az áfarés annak a fokmérője, mennyire hatékonyak az áfabefizetésre és az adószabályoknak való megfelelésre vonatkozó intézkedések az egyes tagállamokban, hiszen képet ad az adócsalás, az adókijátszás, az adókikerülés, a csőd, a fizetésképtelenség, valamint a számítási hibák okozta adóbevétel-kiesés mértékéről.

2017-ben az áfarés Romániában volt a legnagyobb, ahol a várt áfabevétel 36 százaléka nem folyt be az államkasszába. Romániát Görögország (34 százalék) és Litvánia (25 százalék) követte a sorban. 

Az áfakiesés Svédországban, Luxemburgban és Cipruson volt a legkisebb: ezek az országok tervezett áfabevételüknek mindössze 1 százalékától estek el. Magyarországon az áfarés mértéke 2017-ben 14 százalék (585,15 milliárd forint) volt.

Uniós szinten az áfahiány 2017-ben az összes uniós áfabevétel 11,2 százalékát, míg 2016-ban a 12,2 százalékát tette ki. Az áfabevétel-kiesés immár az ötödik éve mutat csökkenő tendenciát az EU-ban. 

Az egyes tagállamok teljesítménye ugyanakkor továbbra is jelentősen eltér egymástól. Az áfabevétel-kiesés mértéke három tagállamban – Görögországban (2,6 százalék), Litvániában (1,9 százalék) és Németországban (0,2 százalék) – nőtt, a többi 25-ben viszont csökkent. Utóbbiak közé tartozik Magyarország is, ahol 2016-hoz képest egy százalékpontos, a 2013-as áfaréshez (21 százalék) képest pedig összesen 7 százalékpontos csökkenés tapasztalható – mutat rá közleményében a testület. 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Társasház felújítási alap

Nagy Norbert

adószakértő

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X