Beszerzés áfájának levonhatósága: magyar ügyben döntött az EUB

  • dr. Bartha László adójogi szakjogász

A beszerzések általános forgalmi adójának levonhatósága gyakran képezi adómegállapítások tárgyát. Az Európai Unió Bírósága újabb olyan ügyben döntött, amikor az adóhatóság vitatta az áfa levonhatóságát.

A vita tárgyává tett ügyben szereplő magyar társaság cukor és édesség nagykereskedelmével foglalkozik, és e tevékenységéhez gépeket szerzett be egy másik magyar társaságtól, amely szintén egy másik társaságtól vásárolta azokat. Az adóhatóság a beszerzéshez kapcsolódó általános forgalmi adó levonhatóságát az alábbi érvek alapján vitatta:

› e termékek előállítása és értékesítése a szükséges tárgyi és személyi feltételek hiánya okán nem történhetett e számlák kibocsátója által, és az említett termékeket valójában egy ismeretlen személytől szerezték be,

› nem tartották tiszteletben a nemzeti számviteli szabályokat,

› az említett beszerzéseket eredményező értékesítési lánc gazdaságilag nem volt indokolt,

› az értékesítési lánc részét képező egyes korábbi ügyletek szabálytalanok voltak.

A NAV megállapítását a kapcsolódó vizsgálatok során tett megállapításokra, valamint az értékesítési láncban részt vevő cégek ügyvezetőinek nyilatkozataira alapozta.  

Az Európai Unió Bírósága (Bíróság) ítéletében összegezte a korábbi ügyekben kialakított gyakorlatot, és az ügy fenti egyedi jellegzetességeivel kapcsolatban is olyan megállapításokat tett, melyek más, hasonló ügyekben relevánsak lehetnek az adózók számára.

A Bíróság ítélete szerint a  levonhatóság feltétele mind az anyagi, mind az alaki követelmények vagy feltételek tiszteletben tartása, így

› az érintett félnek adóalanynak kell lennie,

› az érintett félnek a termékeket, szolgáltatásokat adóköteles tevékenységhez kell felhasználnia,

› a termékeket más adóalanynak kell értékesítenie, illetve a szolgáltatásokat más adóalanynak kell nyújtania,

› az érintett félnek az alaki feltételeknek megfelelő számlával kell rendelkeznie.

A Bíróság szerint – hivatkozva a korábbi Tóth-ügyre, illetve a Maks pen-ügyre – az, hogy az érintett termékeket nem a számlakibocsátó és nem is annak alvállalkozója gyártotta és értékesítette, különösen, mivel ez utóbbiak nem rendelkeznek a szükséges emberi és tárgyi erőforrásokkal, nem elegendő annak megállapításához, hogy a szóban forgó termékértékesítések nem történtek meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: mivel indokolta még határozatát az Európai Unió Bírósága!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Őstermelők járuléka költség vagy sem?

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Kapcsolt vállalkozás – kata

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close