adozona.hu
Lízingügyletek (4) – a szerződések lezárásával kapcsolatos áfakérdések
//adozona.hu/afa/Lizingugyletek_lezarasaval_kapcsolatos_afak_7G705S
Lízingügyletek (4) – a szerződések lezárásával kapcsolatos áfakérdések
Tetszik
Cikksorozatunk utolsó részében az egyes lízingszerződések lezárásával kapcsolatos előírásokat, pontosabban azok áfakezelését foglaljuk össze.
Az első részben tisztáztuk, hogy mit is jelent a gépjárműlízing, hogyan kezeli az áfatörvény ezen konstrukciókat. Ezt követően a nyílt végű pénzügyi lízing besorolását elemeztük, majd a bérlők (lízingbevevők) adólevonási jogát tekintettük át.
A sorozat korábbi írásaiban elemeztük a zárt végű pénzügyi lízinget, illetve az operatív lízinget, valamint a bérleti konstrukciókat is. Jelen cikkben viszont kizárólag a nyílt végű pénzügyi lízing lezárásával foglalkozunk, mivel a zárt végű ügyletek már a futamidő elején termékértékesítésként kezelendők, a bérleti vagy operatív lízing konstrukciókban pedig (legalábbis a szerződés keretein belül) nincs lehetőség tulajdonszerzésre.
A szerződések lezárásával kapcsolatosan elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a szerződés szerződésszerűen vagy szerződésmeghiúsulással zárult-e le. A lízingügylet általában a lízingbevevő nemteljesítése (nemfizetése) miatt szokott meghiúsulni és kerül korai lezárásra.
A meghiúsulással kapcsolatos számviteli és adózási kérdések igen összetettek, és sokszor nem is teljesen egyértelműek, nagyban függnek a szerződés szövegezésétől; ugyanakkor mivel jelen cikkben a lízingbevevők eljárását elemezzük, viszont a meghiúsuláskor főleg a lízingbeadó oldalán merülnek fel megoldandó kérdések, így a meghiúsulás kezelését lezárjuk azzal, hogy a lízingbevevőnek ilyen esetben elsősorban a lízingbeadó által kibocsátott bizonylatoknak megfelelő eljárást kell tanúsítania.
|
Az Adózóna áfával kapcsolatos további cikkeit ITT, eÁfáról szóló webináriumunk videóanyagát ITT találja. Kiadványainkat ITT rendelheti meg kiadói kedvezménnyel. Podcastjainkat ITT hallgathatja meg. |
Előtörlesztés esetén ugyanakkor már számos (lízingbevevő oldalán megoldandó) kérdés merülhet fel.
Mint minden finanszírozási szerződésben, a lízingügyletben is van (természetesen, ha a felek közötti szerződés nem zárja ki) előtörlesztési lehetőség. Nyílt végű pénzügyi lízing előtörlesztésénél nemcsak a finanszírozási szerződés zárul le, de a lízingtárgy tulajdonjoga is átkerül a lízingbevevőhöz. Ezt a szempontot szem előtt tartva két kérdést kell megvizsgálnunk: (1) az előtörlesztéssel történt lezárás vezethet-e átminősítési kockázathoz – tekintheti-e úgy az adóhatóság, hogy az ügylet célja már az elején a termékbeszerzés volt. (2) A második kérdés pedig a lezárás során megvalósult termékértékesítés–termékbeszerzés adóalapjára vonatkozhat.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket a részletekért!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Mivel a lízing során fizetett tőkerészek nemcsak bérleti díjat, hanem a futamidő végi kedvezményes tulajdonszerzés ellenértékét is tartalmazzák (hiszen a pénzügyi lízing Hpt fogalmából adódóan a teljes tőkerész megfizetésével szerez jogot arra a lízingbevevő, hogy maradványértéken tulajdont szerezzen), így egyértelműen egy jog átadásáról van szó a futamidő végén, amely az áfa rendszerében szolgáltatásnyújtásnak tekintendő. Amennyiben a lízingdíjak vonatkozásában (akr csak részben is) élt adólevonási jogával a lízingbevevő, és a kedvezményes vásárlás jogát ingyen adja át, ingyeakkor az áfa törvény 14. § minden feltétele teljesül .
Annyival pontosítanám, hogy ha megállapítást nyer, hogy a konstrukció lényege eredetileg a kedvező áron történő tulajdonszerzés és áfa levonás, akkor természetesen az Áfa 14. paragrafusa felmerülhet.
Véleményem szerint az Áfa törvény 14 paragrafusa ebben a tekintetben úgy gondolom, hogy nem merülhet fel. Mert a nyílt végű lízing keretében áthárított áfára vonatkozóan keletkezett adólevonási jog ezt nem alapozza meg, mivel alapesetben nem mondható el, hogy a bérbevétel az ingyenes vételi jog átengedését szolgálta.