További témák

Külföldi cég Magyarországon: mikor kell belföldön telephelyet létesítenie?

  • adozona.hu
1

Szlovákiában alapított cég Magyarországon végez épületeken festést és egyéb karbantartást. Telephellyel és fiókteleppel nem rendelkezik. Bejelentkezett áfaregisztrációra. Kiállíthat külföldi számlát (áfamentesen) a belföldi megrendelő adóalany felé, vagy csak magyar számlát, fordított adózással? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A cég Szlovákiában bejelentett dolgozókat foglalkoztat magyarországi munkahelyen. A járulékokat Szlovákiában, a személyi jövedelemadót Magyarországon fogja megfizetni. Megteheti az áfaregisztrációs adószámmal, vagy fióktelepet kell létesítenie? Miben változik a helyzet, ha nem szlovák, hanem ukrán állampolgárokat foglalkoztat a cég? – sorolta további kérdéseit olvasónk.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Két dologról van szó: az áfaregisztrációról és a fióktelep-létesítési kötelezettségről. Kötelező az áfaregisztráció a külföldi vállalkozás számára, ha olyan üzleti tevékenységet folytat Magyarországon, amely a magyar áfatörvény hatálya alá esik, így ezen vállalkozások számláikat magyar áfával növelten kötelesek kibocsátani. A magyar áfával növelt számla kibocsátására csak a magyar adószám előzetes kiváltását követően kerülhet sor.

Az adószám kibocsátását követően a külföldi adóalany az áfa, és csak az áfa szempontjából belföldi adóalanynak minősül, így ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak rá, mint amelyek a hazai vállalkozásokra.

A magyar adószámmal rendelkező külföldi vállalkozás ugyanolyan rend szerint kötelezett benyújtani az áfabevallásokat, mint az egyéb belföldi adóalanyok. Bevallásaiban számol el esetleges adókötelezettségével, valamint jogosult a bevallásaiban a Magyarországon felmerült áfát vissza is igényelni. (Önkéntes áfaregisztráció is lehetséges, de ez a kérdés megválaszolásához irreleváns.)

Fentieken túl azonban a külföldi vállalkozásnak, ha Magyarországon nemcsak üzleti tevékenységet folytat – például képviseletet tart fenn –, hanem folyamatosan "dolgozik", szolgáltatást nyújt, értékesít, netán „fizikai” telephelyet tart fenn, az adózás szempontjából fióktelepe keletkezik Magyarországon. (A fióktelep ugyanúgy adózik, munkaerőt foglalkoztat stb., mint egy belföldi vállalkozás azzal, hogy a külföldi anyacég könyveiben is meg kell jeleníteni a magyar tevékenység tételeit, illetve kint az itt megfizetett adókat megfelelő feltételek fennállása esetén be lehet számítani. A fióktelepek sajátosságairól külön jogszabály (a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről 1997. CXXXII. törvény) rendelkezik.

A kérdésre válaszolva tehát igen, a leírt esetben fióktelepet kell létesíteni, ha a cég tevékenysége tartós, s ez független attól, hogy a Magyarországon foglalkoztatott dolgozói milyen illetőségűek. A fióktelep minősítés a Magyarországon végzett tevékenység okán keletkezik.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt

Pontosításként jelzem, hogy a szlovák cégnek nem keletkezik Magyarországon telephelye a kettős adóztatást elkerülő egyezmény szerint, pusztán egy "képviseleti iroda" okán. Az eseteket a jogszabály részletesen szabályozza (1996. évi C. törvény):

1. Az Egyezmény alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, melyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét részben vagy egészben kifejti.

2. A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen:

a) az üzletvezetés helyét,

b) a fiókot,

c) az irodát,

d) a gyárat,

e) a műhelyt,

f) a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kőfejtőt és a természeti kincsek kitermelésére szolgáló egyéb telepeket.

3. A „telephely” kifejezés szintén magában foglalja:

a) az építési területet, az építkezési, összeszerelési vagy berendezési munkálatokat, de csak akkor, ha a munka 12 hónapnál tovább tart;

b) szolgáltatások nyújtását, beleértve a tanácsadói és a vezetői szolgáltatásokat, amelyeket egy vállalkozás alkalmazottai vagy az általa e célra megbízott személyzet lát el, de csak akkor, ha az ilyen jellegű tevékenységek az országon belül (az azonos vagy kapcsolódó program keretében) bármelyik 12 hónapos időszakon belül összesen legalább 6 hónapig tartanak.

4. E Cikk előző rendelkezéseire való tekintet nélkül a „telephely” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az nem foglalja magában a következőket:

a) az olyan berendezéseket, amelyeket kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározására, kiállítására vagy leszállítására használnak;

b) a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan készleteit, amelyeket kizárólag raktározás, kiállítás vagy leszállítás céljából tartanak;

c) a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan készleteit, amelyeket kizárólag abból a célból tartanak, hogy azt egy másik vállalkozás feldolgozza;

d) az olyan állandó üzleti helyet, amelyet kizárólag abból a célból tartanak fenn, hogy a vállalkozás részére különböző javakat és árukat vásároljanak, vagy információt szerezzenek;

e) az olyan állandó üzleti helyet, amelyet kizárólag abból a célból tartanak fenn, hogy a vállalkozás részére bármilyen más előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak;

f) az olyan állandó üzleti helyet, amelyet kizárólag az a)-e) pontokban említett tevékenységek valamilyen kombinációjára tartanak fenn, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen tevékenységek kombinációjából adódó teljes tevékenysége előkészítő vagy kisegítő jellegű.

5. Tekintet nélkül az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseire, ha egy személy - kivéve a független jogállású képviselőt, akire a 6. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni - egy vállalkozás nevében tevékenykedik, és felhatalmazása van arra, hogy a vállalkozás nevében az egyik Szerződő Államban szerződéseket kössön, és ezzel a jogával rendszeresen él is, akkor ez a vállalkozás olyan vállalkozásnak tekintendő, amelynek telephelye van ebben az Államban minden olyan tevékenység tekintetében, amelyeket ez a személy a vállalkozás érdekében végez, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége azokra a 4. bekezdésben említett tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha állandó üzleti hely igénybevételével végeznék, nem tennék az állandó üzleti helyet telephellyé azon bekezdés rendelkezései értelmében.

6. Nem tekintendő úgy, hogy az egyik Szerződő Állam vállalkozásának telephelye van a másik Szerződő Államban csupán azért, mert ebben a másik Szerződő Államban alkusz, bizományos vagy más független jogállású képviselő révén tevékenységet fejt ki, feltéve, hogy ezek a személyek rendes üzleti tevékenységük keretében járnak el.

7. Az a tény, hogy az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság olyan társaságot ellenőriz, vagy olyan társaság ellenőrzése alatt áll, amely a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű, illetve üzleti tevékenységet fejt ki ebben a másik Államban (akár telephely révén, akár más módon), önmagában még nem teszi egyik társaságot sem a másik telephelyévé.

Miután Magyarország tiltja az áfa regisztráció számára a foglalkoztatást (nagyon helyesen) így magyarországi munkavállalója valóban csak a fióktelepnek lehet. Fióktelep létrehozására azonban a fenti időtartamot meg nem haladó szolgáltatásnyújtás esetén nincs szükség.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Regisztrációs adó könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Munkásszállás idegenforgalmi adó

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X