Milyen árfolyamot kell figyelembe venni közösségi beszerzésnél?

Megosztás Tetszik

Milyen árfolyamot kell figyelembe venni Közösségi beszerzésnél, ha a számla nem áll rendelkezésre a tényleges teljesítés bevallási időszakában? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adószakértője válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Milyen árfolyamot kell alkalmazni Közösségi beszerzésre abban az esetben, ha a számla nem áll rendelkezésre a tényleges teljesítés bevallási időszakában, tehát az áfát a tárgyhónapot követő hónap 15. napján kell bevallanom? Találtam egy választ az Adózóna kérdések és válaszok oldalán 2017. 09. 19-ei megjelenéssel, "Közösségi beszerzés elkésett számla árfolyama" címmel. Ezzel ellentétes a következő bejegyzés a NAV információs füzetéből: A külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenértéket a fizetendő adó megállapításakor érvényes, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által devizában eladási árként jegyzett árfolyamon vagy – amennyiben a beszerző a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett árfolyam alkalmazását választotta, és azt előzetesen az adóhatósághoz bejelentette – az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamon kell forintra átszámítani, ami a teljesítés napját követő hónap 15-ei árfolyam alkalmazását jelenti, kivéve, ha számlakibocsátás időpontjában érvényes árfolyamot kell figyelembe venni. (Vagyis amikor a számlakibocsátáshoz kötődve keletkezik az adófizetési kötelezettség.) Melyik árfolyamot kell figyelembe venni, a számla keltének idején vagy pedig a teljesítést követő hónap 15-én érvényes árfolyamot?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Közösségen belüli termékbeszerzés esetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény (áfatörvény) 63. §-a az irányadó a fizetendő adó megállapításának időpontjára, mely szerint:

„Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.”

Az áfatörvénynek az adó alapjának forintban történő megállapításáról rendelkező 80. § (1) a) pontja alapján pedig:

„Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely

a) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor
érvényes."

Az említett (2) bekezdés a következő:

„(2) Az alkalmazandó árfolyam az az utolsó, az (1) bekezdésben meghatározott időpontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyet

a) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy

b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz, feltéve, hogy a forintra történő átszámításra kötelezett (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) így dönt, és erről a döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz.”

A fentiek alapján – teljes összhangban az idézett NAV Információs füzettel – abban az esetben, ha a számlát még nem bocsátották ki a teljesítést követő hónap 15. napjáig, akkor a teljesítést követő hónap 15. napján kell a fizetendő adót megállapítani, vagyis az ezen a napon érvényes árfolyamot kell alkalmazni a fizetendő adó forintértékének meghatározásakor.

Ha pedig a számlakibocsátás megelőzné a teljesítést követő hónap 15. napját, akkor a számlakibocsátás napján érvényes árfolyam lenne alkalmazandó, mivel ezen a napon kellene a fizetendő adót megállapítani.

Mind az említett válasz, mind az információs füzet szerint az azon a napon érvényes árfolyamot kell alkalmazni a fizetendő adót forintértékének megállapításakor, amelyik előbb következik be a két említett dátum közül, vagyis attól függ az alkalmazandó árfolyam, hogy a számlát a teljesítés napját követő hónap 15. napjáig kibocsátják-e.