Ingyenes átadáshoz kapcsolódó áfa levonása

Megosztás Tetszik

Olvasónk egy kiadványban tett megállapítás kapcsán, miszerint – az ingyenes átadást nem lehet az áfatörvény alkalmazásában adólevonásra jogosító tevékenységnek tekinteni –, tett fel kérdést, mert ellentmondást vélt felfedezni a leírtak és az Európai Unió Bíróságának egy döntése között. Sinka Júlia adószakértő, mérlegképes könyvelő válaszolt a kérdésre.

A kérdés részletesen így hangzik: az Ingatlanügyek adózása, számvitele címmel kiadott HVG kiadvány 37. oldalán a Vízközmű és út átadása alcím alatt a következő megállapítás olvasható: „…az ingyenes átadást nem lehet az áfatörvény alkalmazásában adólevonásra jogosító tevékenységnek tekinteni.” Ez a következtetés ellentmond az Európai Unió Bírósága C-528/19. és C-132/16. számú döntéseinek.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Értő és lényeges kérdésre rávilágító észrevételét köszönjük!

Sok olyan beruházás valósul meg, ahol a fejlesztő kénytelen – egyrészt saját érdekében is –, de elsődlegesen állami vagy önkormányzati előírások alapján azt „közcélú” beruházásként átadni állami, illetve önkormányzati tulajdonba.

A hatályos általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) rendelkezései szerint a beruházás keretében létrehozott, az önkormányzatok vagy az állam részére ellenérték nélkül átadott ingatlanok, utak, így például bekötőút, körforgalom, közmű, esetén az átadót (az adóhatóság és a magyar bíróságok értelmezése szerint) áfafizetési kötelezettség terheli, tekintettel arra, hogy az áfa a beruházással kapcsolatosan korábban levonható volt. Tekintve, hogy az átadó az áfafizetési kötelezettséget általában nem tudja az önkormányzatokra vagy az államra áthárítani, ez az összeg az átadónál többletköltségként jelenik meg.

Az Európai Unió Bírósága – Ön által is hivatkozott –, C-528/19. számú ügyben (Mitteldeutsche Hartstein-Industrie AG) meghozott ítéletében kimondta, hogy amennyiben a fejlesztésekre a beruházó saját gazdasági tevékenysége keretében került sor, akkor e fejlesztéseknek az önkormányzatok vagy az állam részére történő ingyenes átadásakor nem kell áfát fizetni. Ugyanis az ingyenes átadás ellenére a beruházást továbbra is az átadó gazdasági tevékenysége keretében hasznosítják, vagyis nem történik meg annak gazdasági tevékenységből történő kivonása.

Az Európai Unió Bírósága egyben leszögezte azt is, hogy az ilyen típusú fejlesztések esetében az átadó továbbra is jogosult lehet a beruházással kapcsolatosan felmerült áfa levonására, feltéve, hogy a fejlesztésekkel kapcsolatos munkálatok nem lépték túl a beruházó gazdasági tevékenysége végzéséhez szükséges mértéket.

Kétségtelen, hogy az Európai Unió Bíróságának e döntése alapján tehát megkérdőjelezhető a fejlesztések ingyenes átadása kapcsán felmerülő áfafizetési kötelezettség, ugyanakkor ennek ellenére továbbra is fennállna a beruházók áfalevonási joga a beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított áfa tekintetében, feltéve, hogy a hivatkozott ítéletben és a korábbi ítélkezési gyakorlatban meghatározott feltételek teljesülnek.

E döntés megteremti annak lehetőségét, hogy az ilyen típusú fejlesztések átadását terhelő, el nem évült és korábban a költségvetés felé megfizetett áfa összegét visszaigényelje az érintett adóalany, illetve (elvileg) megszüntetheti a jövőre nézve fennálló adófizetési kötelezettséget is.

A fentiek szerinti áfa visszaigénylésére a közösségi jogra való hivatkozással egy speciális eljárás keretében lehet lehetőség, viszont ennek módját meghatározza a az érintett időszak is (például az, hogy ellenőrzéssel lezárt időszakról van-e szó), figyelemmel arra is, hogy a választott eljáráshoz ne kapcsolódjon bírság kiszabásának kockázata.

Az adójogilag még el nem évült időszakban megvalósított olyan fejlesztések esetében, amelyeknek az önkormányzatok vagy az állam részére történő ingyenes átadás miatt a társaságnak áfafizetési kötelezettsége keletkezett, az Európai Unió Bíróságának szóban forgó döntése alapján esélye nyílik az adóalanyoknak a korábban megfizetett áfa visszaigénylésére.

A Vízközmű és út átadása cím alatt szereplő – és a szövegkörnyezetből kiemelt – megállapítás, miszerint „az ingyenes átadást nem lehet az áfatörvény alkalmazásában adólevonásra jogosító tevékenységnek tekinteni”, arra az esetkörre utalt, amikor a közmű térítésmentes átadását a törvény kötelező jelleggel nevesíti – az áfatörvény fogalmaira hivatkozva – közcélú adománynak.

Az említett cím alatt az átadások egyéb – adott esetben adólevonási joggal is járó – esetköreiről is szó esik, továbbá annak bemutatására is kitérek, hogyan lehet az áfatörvény jelenleg is hatályos szabályai mellett, az adólevonási joggal jogszerűen élni (lásd önkormányzattal kötött szerződések kérdését).

A jelenleg is hatályos, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény [8. §. (1) és (3) bekezdése] szerint:

• az ellátásért felelőssel (értsd: pl. önkormányzattal) víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó a víziközmű létrehozására irányuló beruházást az ellátásért felelős előzetes jóváhagyásával valósíthat meg;
• ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza;
• az átruházásról a felek szerződést kötnek;
• a közmű térítésmentes átadása az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

Az áfatörvény jelenleg is hatályos 11. § (3) bekezdés a) pontja a közcélú adomány átadását nem minősíti termékértékesítésnek. Ez azt jelenti, hogy az ingyenes átadás során az átadó adóalany számlát nem állít ki, és áfafizetésre nem kötelezett. Ebből az is következik, hogy adólevonási jogával sem élhet az adóalany ennek kapcsán, hiszen az az adóköteles ügyleteiben (illetve egyes külföldön teljesített, belföldön adót nem viselő, jelen tárgyhoz nem tartozó ügyletei esetében) illeti meg.

Ugyanakkor, az ellenérték fejében történő átadás az általános szabályok szerint áfaköteles és 27 százalékos adókulccsal (egyenes adózással) adózik, a beruházás során pedig az adó levonható.

Mind az Európai Unió bíróságának előzőekben hivatkozott ítélete, mind vízközmű átadása konkrét esetében és az ilyen típusú beruházások esetében a kérdés továbbra is az, hogy az elengedhetetlenül szükséges-e, közvetlen és azonnali kapcsolatban áll-e a fejlesztő adóköteles tevékenységével.

Ha a társaság azért hajtja végre az ivóvíz- és szennyvízhálózatnak a főágról a társaság ingatlanáig történő elvezetését célzó beruházást, hogy a felépítendő ingatlana is rácsatlakozhasson az adott közműre, úgy 21. századi szempontokat figyelembe véve, nem kérdőjelezhető meg annak a tevékenység folytatását is szolgáló mivolta.

Egy vállalkozás saját területén létrehozott út már összetettebb probléma – és ahogyan a citált ítélet is kifejti –, ezzel összefüggésben az adólevonási jog gyakorlásának feltétele, hogy az út létrehozatalára egyértelműen a cég telephelye, székhelye megközelíthetőségének érdekében került sor.

Az Ön által kiemelt cím alatt az áfatörvény jelenleg hatályos szabályait és az adóhatóság ellenőrzési (és bírságolási!) gyakorlatát követve igyekeztem támpontokat adni a bemutatott esetekhez hasonló ügyleteik adójogi megítéléséhez.

Önnek kétséget kizáróan igaza van abban, hogy az Európai Bíróság említett ítéletei – ha nem is minden e tárgyba tartozó esetkört lefedve, de – ellentétesek az adóhatóság által követett gyakorlattal. Ugyanakkor az adóhatóság maga is csupán alkalmazója az adójogszabályoknak, így – jelen esetben – az áfatörvény mindenkor hatályos szabályait kell betartania és betartatnia.

Az Európai Unió Bíróságának előzőekben említett ítéletei a lehetőségét teremtik meg az adólevonási jog érvényesítésének, de akkor sem szólhatnak általános jelleggel minden hasonló ügyletről. Az adóalanyoknak az általuk teljesített ügylet összes releváns körülményét mérlegelve kell dönteniük mind az adófizetési kötelezettségük, mind az adólevonási joguk gyakorlása kapcsán.