Horvátország csatlakozása az EU-hoz – áfás teendők

Megosztás Tetszik

Néhány nap múlva, egész pontosan július 1-jén az Európai Unió tagállamainak sora egy új tagállammal, a Horvát Köztársasággal bővül. Milyen következményekkel jár mindez az általános forgalmi adózásra nézve? – a következőkben a legfontosabb összefüggéseket, tudnivalókat tekintjük át kétrészes cikkünkben.

Az áfa rendszerszerű működésében ez a fejlemény mindenekelőtt azzal a következménnyel jár, hogy amíg június 30-áig Horvátország az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alkalmazásában harmadik államnak, ezzel együtt a Közösség területén kívüli területnek számít, addig július 1-jétől kezdve ez státusz gyökeresen megváltozik, éspedig úgy, hogy Horvátország a Közösség egyik tagállama, és államterülete teljes egészében a Közösség területének része lesz.

A vám- és egyéb pénzügyi határok lebontása leginkább a nemzetközi termékforgalom áfa-ügyi megítélésében érezteti hatását. Megszűnik a horvátországi beszerzés, behozatal viszonylatában a „termékimportkénti” adóztatás, s helyébe „a termék Közösségen belüli beszerzése” lép ugyanazokkal a feltételekkel és módon, mint más EU-s tagállamok esetében eddig is. Fordított irányban pedig a magyar cégek áfa-mentesen immáron nem termékexportot teljesíthetnek majd, hanem – a szintén jól ismert kondíciók szerinti – Közösségen belüli termékértékesítést. Akár beszerzésről, akár értékesítésről legyen szó, ezekről a határon átnyúló ügyletekről az áfa-bevalláson kívül összesítő nyilatkozatban is nyilatkozni kell. Természetesen ugyanez vonatkozik azokra a szintén határon átnyúló szolgáltatásokra, ahol a teljesítési hely megállapítására az általános szabályok az irányadók, vagyis ahol a teljesítés helyét a szolgáltatás igénybevevőjének státusza (adóalany vagy nem) és gazdasági célú letelepedettsége határozza meg. Ez azonban inkább „csak” adminisztrációs többletet jelent, mivel a teljesítési hely megállapításában a „közösségi elemnek” nincs domináns súlya.