Fontos tudnivalók az áfalevonási jogról V. rész – Idő és összeg

Megosztás Tetszik

Többrészes cikksorozatunkban részletesen ismertetjük az általános forgalmi adó levonásával kapcsolatban felmerülő legfontosabb tudnivalókat. Az első részben az adólevonási jog gyakorlásának alapvető feltételeit, a másodikban a számlára mint speciális okiratra vonatkozó előírásokat, a harmadikban az ügylettípusokat, illetve az azokhoz kapcsolódó áfaszabályokat foglaltuk össze, a negyedikben pedig tisztáztuk, ki, mi számít adóalanynak, illetve gazdasági tevékenységnek. Jelen írásunkban az időintervallumra, valamint az adólevonási jog alapjára és a levonható adóösszegre vonatkozó rendelkezéseket foglaljuk össze.

Az áfa levonhatóságának ideje

Speciális az az időintervallum, amelynek keretében lehet érvényesíteni a levonási jogot. Egyrészről figyelembe kell venni, hogy mikori a végszámla, van-e módosító számla, növekszik-e vagy csökken az adóalap a módosító számla alapján, kell-e önellenőrzést végezni, vagy az elkésett számla a tényleges időszakhoz képest két éven belüli-e, mikor telik le az elévülési idő.

A legtisztább eset az, amikor az adóalany megkapja a számlát, befogadja azt, és meg is nyílik a levonási joga. Persze a megfelelő feltételek megléte esetén.

De persze előfordul, hogy utólag, késve érkezik meg egy számla. Ebben az esetben egy 2016 januárjától hatályos szabály lép életbe, mely szerint a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen adómegállapítási időszakban vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével [áfatörvény 153/A paragrafus (1) bekezdés b) pont].

Ez a szabály azt jelenti, hogy az áfalevonási jog, ha az a megelőző időszakra vonatkozik, önellenőrzés nélkül, az aktuális időszakban érvényesíthető, feltéve, hogy nem telt el a „megelőző” időszaktól számítva két év. A két év a valóságban általában rövidebb időszakot jelent. Ha például az adóalanynak 2023. évben kellett volna egy számlát az áfabevallásban szerepeltetnie, de azt csak 2024-ben kapta meg, akkor a jogszabály szerint a 2023. és a 2024. év áll a rendelkezésére, hogy önellenőrzés nélkül korrigáljon. Ha az adóalany kicsúszik a kétéves határidőből, az adólevonási jog nem vész el, viszont azt már csak önellenőrzés keretében érvényesítheti.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük az adólevonási jog alapjára, illetve a levonható adó összegére vonatkozó tudnivalókat!