Fontos tudnivalók az áfalevonási jogról III. rész – Az ügyletek

Megosztás Tetszik

Többrészes írásunkban részletesen ismertetjük az általános forgalmi adó levonásával kapcsolatban felmerülő legfontosabb tudnivalókat. Cikksorozatunk első részében részleteztük az adólevonási jog gyakorlásának alapvető feltételeit, a második rész ismertette a számlára mint speciális okiratra vonatkozó előírásokat, jelen írásunkban pedig az ügylettípusokat, illetve az ezekhez kapcsolódó áfaszabályokat foglaljuk össze.

Az adólevonási jog feltétele az, hogy legyen áthárított általános forgalmiadó a számlán. Az ügyletek meghatározott fajtája azonban alapvetően befolyásolja, hogy lehet-e arra levonási jogot érvényesíteni vagy sem. Itt a következőkben egy sajátos logikával próbálom szemléltetni az ügyletekre vonatkozó szabályozást az áfatörvényben.

Az áfatörvényben háromfajta ügylettípust különböztetünk meg. Vannak a normál ügyletek (tipikus adásvétel termékre, szolgáltatásra), továbbá vannak az adómentes ügyletek (áfatörvény 85. § és 86. §), és végezetül megtalálhatók az adólevonási jog szempontjából speciális ügyletek (áfatörvény 124. § és 125. §).

A fenti bemutatás a belföldi teljesítési helyű ügyleteket mutatja. Természetesen vannak közösségi és közösségen kívüli ügyletek is, amelyekre vonatkozóan az a szabály, hogy ha az ügylet teljesült, akkor „be kell sorolni” úgy, mintha az belföldön teljesült volna, és a vonatkozó előírást alkalmazni rá.

OLVSSA TOVÁBB, hogy megtudja, a fent felsorolt ügylettípusoknál mikor lehet az áfát levonásba helyezni, illeve mikor nem!