Bérleti, szerzői és más jog átengedésekor ezekre figyeljen!

Megosztás Tetszik

Nem mindig tételes szabályokból, hanem inkább az áfatörvény logikájából vezethető le, hogy ellenérték fejében történő jogátengedések esetén hogyan kell kezelni az áfát, a teljesítés helyét, időpontját.

Bár az áfatörvény a szolgáltatás fogalmát a lehető legtágabban határozza meg (tudniillik minden olyan ügylet, amely egyébként nem minősül termék értékesítésének), az említett jogszabály 13. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az ellenérték fejében történő jogátengedések is ebbe a kategóriába sorolandók, tehát az áfatörvény hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősülnek.

Jogátengedés alatt nem csak az egyes jogszabályokban nevesített jogok (például: használati jog, vagyoni értékű jog stb.) átruházását kell érteni, mivel az áfatörvény nem utal mögöttes jogforrásra a fenti rendelkezése kapcsán. Ebből pedig az következik, hogy ha gazdasági értelmemben valamely jog átengedésre kerül, és ezzel kapcsolatban a felek ellenértéket kötöttek ki, akkor az áfa-kötelezettséget eredményez. Jogátengedésként adóztatható továbbá az is, ha az adóalany nem magát a jogot, hanem valamely jog, tevékenység gyakorlásának lehetőségét engedi át ellenérték fejében, vagy valamely szolgáltatás igénybevételére ad lehetőséget (például: a közüzemi hálózatokra való csatlakoztatással kapcsolatban beszedett díjak, fejlesztési hozzájárulások).

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, miért fontos megkülönböztetni, hogy az ellenértéket a jog átengedése vagy a használata fejében szedik, továbbá, hogy mi alapján kell meghatározni a teljesítés helyét és időpontját!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.