Áfacsalások: vétlen adózókon csattan az ostor – Mit akar a NAV?

Megosztás Tetszik

A magyar adóhatóság sokszor a jóhiszemű, akár hibátlan adóbevallást benyújtó adózók ügyleteit is megkérdőjelezi, miközben vitathatatlan, hogy az áfa a visszaélések melegágya – ecsetelték a szakértők a Magyar Adótanácsadó és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének az „EU bírósági esetek hatása a magyar áfa rendszerre” című konferenciáján.

Az adócsalások elleni fellépés csak akkor lehet hatékony és egyben igazságos is, ha a jogalkotók megszüntetik a kérdéssel kapcsolatos jogbizonytalanságot – hangsúlyozta Vadász Iván, az egyesület alelnöke. Jancsa-Pék Judit, a szervezet Nemzetközi Adó Tagozatának elnöke szerint is nagyon fontos lenne, hogy a gazdaság szereplői tisztában lehessenek a keretszabályokkal, és ne kelljen attól tartaniuk, hogy egy ügyletüket a jövőben jóhiszeműségük ellenére elégtelennek, hibásnak ítéli meg a hatóság.

A magyar bíróságok 2011-2012-ben négy ügyben fordultak az Európai Unió Bíróságához, melyekben 2012-2013 folyamán hirdetett ítéletet a luxemburgi testület. Az EU bírósági ítéletek jelentősége abban áll, hogy azok az EU tagországokban, így Magyarországon is közvetlenül alkalmazhatók és hivatkozhatók. A bíróság az elé került magyar ügyekben rendre éles kritikával illette, a közösségi joggal többszörösen is ellentétesnek minősítette a magyar adóellenőrzési gyakorlatot.

A belföldi ügyekben például leszögezte, hogy a jóhiszeműen eljáró adóalannyal szemben nem lehet az objektív felelősség elvét alkalmazni. Tehát a jóhiszemű adóalanytól nem tagadható meg az áfalevonási jog üzleti partnere által elkövetett szabálytalanságok miatt.

Problematikusak a közösségen belüli adómentes termékértékesítéssel kapcsolatos ügyek is, ahol a fő gondot az okozza, hogy továbbra sem tisztázott, milyen módon és dokumentumokkal igazolható az adómentes kiszállítás. A magyar adóhatóság az EU bírósági ítéletek hatására 2013 júliusában ugyan kísérletet tett arra, hogy a határon átnyúló ügyletek esetében meghatározza a magyar eladók adómentes értékesítésének feltételrendszerét, kiadott egy adóhatósági iránymutatást a „termék más tagállamba történő kiszállításának igazolási módjáról”.

Ez az iránymutatás azonban inkább növelte a külkereskedő vállalkozók és adótanácsadóik kétségeit, ugyanis elsősorban arról szól, hogy mely bizonyítékokat nem fogad el az adóhatóság. Továbbá az iránymutatás sem az EU Bíróság, sem a Kúria ítéleteinek nem felel meg maradéktalanul, különösen ez utóbbi 2013 őszén meghozott ítéletének. Ugyanakkor a magyar adóhatóság semmilyen iránymutatást nem adott ki a belföldi ügyletek vonatkozásában.

Az is probléma, hogy a kormányzat nem nyújt hatékony segítséget a jóhiszemű adóalanyoknak abban, hogy üzleti partnerük adóalanyiságát gyorsan, egyszerűen és megbízhatóan ellenőrizzék, miközben sokszor a nyilvános adatok ellenőrzését nem tartja elégségesnek. Nem könnyű például olyan, minden adatot megbízhatóan tartalmazó, ingyenes információs tárhelyet találni, nincs olyan alkalmazás sem, ahol a személyazonosságot ellenőrizni lehetne.

A közösségi adószámok lekérdezése kevés információt tartalmaz, és egy másik tagállami adóalany cégadatainak elérhetősége sem biztosított. Mivel az értékesítési láncban résztvevő adóalanyok egymástól is függnek, a partner mulasztása vagy csalárdsága okán a becsületes fél is az adóhatóság célkeresztjébe kerülhet, különösen, ha jóhiszeműségét nem tudja alátámasztani.

Az egyesület javasolja, hogy széles körű szakmai egyeztetést követően a jogalkotó pontos iránymutatást adjon a közösségi ügyletek áfamentességének és a belföldi ügyletekhez kapcsolódó áfalevonási jog gyakorlásának feltételeiről.