hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfa elszámolása, ha nem fizeti ki a vevő a számla értékét

  • adozona.hu
1

Egy cég több számlát kiállított egy partnerének, amely ugyan igénybe vette a szolgáltatást, de nem akar fizetni arra hivatkozva, hogy nem ismeri el a követelést, hiszen nem kötöttek írásban szerződést. Visszakérhető-e a befizetett áfa? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

Olvasónk kérdése a következő: „2020. évben folyamatosan számláztunk egy partnerünk felé, mely számlákat részünkre visszaküldte. Nem ismerte el a tartozását, arra hivatkozva, hogy nincs köztünk írásos szerződés. (A szolgáltatást igénybe vette, de fizetni nem akar érte.) Számviteli szempontból ezt a követelést (árbevételt) a beszámolónkban nem mutathatjuk ki. Ha a bíróság részünkre megítéli ezt az összeget, akkor melyik év beszámolójában fog szerepelni? A befizetett áfával kapcsolatban van-e teendőnk? A kiállított számlák alapján az áfát befizettük, nem minősül behajthatatlan követelésnek, ezért nem is kérhetjük vissza? A társaságiadó-bevallásban a fenti árbevétel nem fog szerepelni, emiatt kell-e adóalapot módosítani?”

Szakértőnk válasza:

A számviteli törvény (Szt.) 29. paragrafusának (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.

Az Szt. 72. paragrafusának (1) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.

A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve – ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett – egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt [Szt. 72. § (2) bekezdés a) pont].

Követelésként, illetve árbevételként tehát csak olyan teljesített szolgáltatást lehet elszámolni, amelyet a vevő is elismert. A meg nem térített, szerződés szerinti szolgáltatási díj összegét peresíteni kell. Ha az elmaradt kifizetéseket a bíróság megítéli, úgy azt a jogerőre emelkedés napjával kell elszámolni.

Online adatszolgáltatás, befogadói adatszolgáltatás változásai 2021-től – webinárium
A 2021. január 4-én hatályba lépett változásokkal az online számlaadat-szolgáltatás teljessé vált, mert már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhivatal. Március végéig azonban a járványhelyzetre való tekintettel a Nav még lehetőséget ad a változásokra történő felkészülésre. Szakértőnk előadásában a változások mellett a legnagyobb problémát okozó területekre koncentrál.
A webinárium időpontja: 2021. február 17. 10 óra.

A Kúria egy korábbi döntése értelmében, a szolgáltató által a peresített követelés alapjául szolgált ténylegesen teljesített ügylet ellenértéke akkor valóban nem szerepelhet az árbevételben, ha azt a vevő vitatja. Ezt azonban nem a teljesített szolgáltatásokról kibocsátott számlák sztornózásával kell rendezni, hanem ezen tételek nullás számlaosztályba való átsorolásával.

A társasági adó nem tartalmaz a peresített követelésekhez adóalap-korrekciót, az áfatörvény 77. paragrafusának (7) bekezdése szerint pedig csak a behajthatatlan követelések esetén csökkenthető utólag az adó alapja.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
Vadász Iván

Ha a Vevő nemi ismeri el a teljesítést akkor a az eladónál nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség. Ilyen esetben nincs adóalap lásd az áfa törvény 65. § (1) bekezdését, amely szerint az adó alapja az ellenérték, amelyet a jogosult kap, vagy kapnia kell a Vevőtől. Mivel az Eladónak nincs olyan követelése, amelyet a Vevő elismert volna, ezért ellenértékről nem beszélhetünk.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Piaci ár

Girászin János

Transzferár Üzletágvezető

Niveus Consulting Group Kft

"Saját tőke pótlása" válaszhoz

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Leköszönő tulajdonos szavazati joga

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 május
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close