A vadászati jog haszonbérbe adásának megítélése az általános forgalmi adó rendszerében

Megosztás Tetszik

Amint cikksorozatunk első részében utaltunk rá, a vadászati jog hasznosításának egyik jellemző formája annak haszonbérbeadása. Ilyen esetben a földtulajdonosi közösség – a közös képviselője útján – a vadászati jogosultságot haszonbérbe adja jellemzően valamelyik vadásztársaság részére, és az ellenértéket számla ellenében beszedi. A földtulajdonosi közösség pedig a bevétel fenntartási, működési költségeinek elszámolást követően fennmaradt részét területarányosan osztja fel tagjai között.

Jellemző kérdés a vadászati jog haszonbérbe adása kapcsán, hogy

♦         az általános forgalmi adóvak terhelt-e, vagy mentes ez alól;
♦         az ügyletet hogyan kell bizonylatolni;
♦        a kapott bevételt hogyan kell elszámolni a földterület tulajdonosainál.

1.     A vadászati jog haszonbérbe adása és az áfa

Gyakran felmerül a joggyakorlat során az a jogértelmezési probléma, hogy a vadászati jog – ami a földtulajdonjog elválaszthatatlan része – haszonbérbe adása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján mentes-e az adó alól. Az említett rendelkezés szerint a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel mentes az adó alól az ingatlan(rész) bérbeadása, haszonbérbeadása.

Az áfatörvény 39. §-a értelmében ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetén a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van. Az áfatörvény 39. § (2) bekezdése pusztán példálózó felsorolást ad arra vonatkozóan, hogy mit kell ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak tekinteni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan vezethetők le a vadászati jog haszonbérbe adására vonatkozó áfaelőírások az uniós és a hazai jogszabályokból, továbbá mire kell figyelni a bizonylatolásnál!