A szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó podcastsorozatot indít az NMHH

Megosztás Tetszik

A médiarendszer kétosztatúságának gyökerei a rendszerváltozásig nyúlnak vissza, és a közéletben ma már mindenki a saját közönségéhez beszél – ez is elhangzott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új podcastsorozatában, amely a szólás- és sajtószabadság átfogó, sokoldalú megközelítését mutatja be közérthető formában. Az első adásban Koltay András, az NMHH és a médiatanács elnöke Lampé Ágnes újságíróval és Exterde Tibor műsorvezetővel vitatja meg a szólásszabadság örök és éppen aktuális kérdéseit – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint az NMHH új podcastsorozata arra keresi a választ, hol húzódnak a szólás- és sajtószabadság jogi határai, és ezek mennyiben esnek egybe azokkal a társadalmi normákkal, amelyek arra vonatkoznak, hogy ki mit és hogyan mondhat.

A sorozat nyitóadásában volt szó arról, hogy mi tekinthető ma médiának, és hogyan változtatta meg a technológia az újságírást – tették hozzá.

A beszélgetésből kiderült, hogy Lampé Ágnes a mai magyar médiarendszert kétosztatúnak tartja, mivel a politikusok leginkább csak a saját közönségüket szólítják meg, és az újságírók legtöbbször nem szembesíthetik őket a közérdekű ügyekkel.

„Nem lehet úgy tájékoztatni, ha az újságíró csak bársonyos kérdéseket tesz föl, hiszen így kizárólag egy bizonyos szempont kerül elő” – fogalmazott Lampé Ágnes.

Koltay András szerint a médiarendszer kétosztatúságának gyökerei a rendszerváltozásig nyúlnak vissza. Annak, hogy a közéletben mindenki a saját közönségéhez beszél, az az oka, hogy „törzsi szekértáborokra” kezd szakadni a társadalom, amelyben csak átkiabálni lehet a másik táborhoz, de beszélgetni vagy megérteni a másik gondolkodásmódját már nem.

„Én úgy érzékelem, hogy a média ezt leköveti, de nemcsak elszenvedője ennek, hanem maga is részese” – tette hozzá az NMHH elnöke.

A médiarendszer megosztottságára reflektálva Lampé Ágnes az adásban felvetette a működési feltételek kérdését is: „sok sajtóorgánum azért tud nehezen vagy másképp működni, mert teljesen más feltételrendszerrel kell fennmaradnia”.

A beszélgetés amellett, hogy keresi a média és a politika feszült viszonyának okait, kitér arra is, lehet-e különbséget tenni újságírók és propagandisták között, valamint arra, hogy van-e még piaci igény a független médiára és a minőségi újságírásra. Koltay András szerint a jogi szabályozás nem tekinthető csodaszernek, már csak azért sem, mert szükségképpen önkorlátozó.

„Egy médiahatóság vagy egy médiatörvény nem alkalmas arra, hogy ezeket a kérdéseket megnyugtatóan rendezze. Pontosan azért, mert nem akar olyan szabályokat előírni, amelyek a sajtószabadságba aránytalanul avatkoznának be, és az európai sajtószabadság-felfogás sem teszi ezt lehetővé” – emlékeztetett az NMHH elnöke.

A podcast-sorozat első adásában a média és a kultúra kapcsolódásáról is elmondják véleményüket a beszélgetőpartnerek. Koltay András ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy „a médiát minden csalódásom vagy kritikám ellenére is a kulturális szolgáltatások körébe sorolom. Elemi érdekünk, hogy fennmaradjon”.

A most induló sorozat további adásai azokat a határterületeket érintik, amelyeken a szólásszabadság joga korlátozásokba ütközhet: szóba kerül a különböző személyhez fűződő és közösségeket érintő jogok sérelme, és egyebek mellett megtudhatjuk azt is, hogy közszereplők-e a celebek, illetve meddig mehetnek el egymás becsmérlésében a felek egy politikai kampányban – áll a közleményben.