27 vagy 5 százalékos áfa? – Segít a NAV: munkahelyi, üzemi étkeztetés adómértéke

Megosztás Tetszik

Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján a munkahelyi, üzemi étkeztetés adómértékéről szóló 2021/5. számú adózási kérdés.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 82. § (2) bekezdése és a 3. számú melléklet II. rész 3. pontja alapján az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR’15 56.10-ből) adómértéke az adó alapjának 5 százaléka.

Az ügylet akkor tartozik a kedvezményes adómérték alá, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:  

• az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtás valósul meg,
• ez a szolgáltatás a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) besorolási rendje szerint a TESZOR’15 56.10 alá tartozik, mely lehet
  • TESZOR’15 56.10.11 Ételszolgáltatás teljes kiszolgálással (a 2019. június 30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.11 Éttermi, cukrászdai szolgáltatás)
  • TESZOR’15 56.10.12 Ételszolgáltatás vasúti étkezőkocsiban, hajón (a 2019. június 30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.12 Étkeztetés járművön)
  • TESZOR’15 56.10.13 Önkiszolgáló ételszolgáltatás (a 2019. június 30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.13 Önkiszolgáló étkeztetés)
  • TESZOR’15 56.10.19 Egyéb ételszolgáltatás (a 2019. június 30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.14 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás)
• a szolgáltatás étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozik.

Az üzemi étkeztetés statisztikai besorolása TESZOR’15 56.29.20, így az üzemi vagy munkahelyi étkeztetés, ha jellegét tekintve szolgáltatásnyújtásnak is minősül az áfa rendszerében, a fentiekből következően nem tartozhat az 5 százalékos adómérték alá, az az általános, 27 százalékos adókulccsal adózik.

A KSH az egyes vendéglátóipari egységek tevékenysége vonatkozásában az alábbi jellemzők alapján végzi el az üzemi/munkahelyi étkeztetést is végzők tevékenységének besorolását:

• kinek nyújt szolgáltatást, mely személyekből áll a vendégkör, milyen keresletet kíván kielégíteni;
• szerződéses kapcsolatban állnak-e a munkáltatóval, a munkáltató maga üzemelteti-e a vendéglátó egységet;
• a vendéglátó egység honnan közelíthető meg.

A besorolás a fenti elhatároló szempontok alapján az alábbi egységeket különbözteti meg:

1.  Zárt vendéglátó egység

Az olyan zárt vendéglátó egység,

• amelynek fő célja/rendeltetése munkavállalók étkeztetése,
• amely például irodaházban, vagy valamely munkáltató székhelyén/telephelyén működik, és ahová az utcáról nincs lehetőség belépni, így külsős személy alapvetően nem veheti igénybe az éttermi szolgáltatást,
• amelyet a munkáltató üzemeltet, vagy a munkáltató (vagy akár az irodaház üzemeltetője) szerződéssel rendelkezik a vendéglátóegységet üzemeltető személlyel a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan,

az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozóan TESZOR’15 56.29.20 Üzemi étkeztetés (korábban SZJ’03 55.51.10 Munkahelyi étkeztetés) besorolást kap.

Ha a vendéglátó egység ezt a besorolást kapja, az ott nyújtott étkeztetési szolgáltatás 27 százalékos adómértékkel adózik.

1.  Nyitott vendéglátó egység

Az olyan nyitott vendéglátó egység,

• amelynek a szolgáltatását bárki igénybe veheti;
• amely szabad, korlátozás nélküli bejárással, például utcáról nyíló bejárattal rendelkezik;
• amely – bár akár egy irodaházban működik, de – nem rendelkezik szerződéssel egyetlen munkáltatóval sem (és az irodaház üzemeltetőjével sem) a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan,

az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozóan TESZOR’15 56.10 Éttermi és mozgó vendéglátás (korábban az SZJ’03 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás kategórián belül a megfelelő) besorolást kap.

Ha a vendéglátó egység ezt a besorolást kapja, akkor az a szolgáltatásnyújtása, mely étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozik, 5%-os adókulccsal adózik.

1.  Vegyes (nyitott és zárt) vendéglátó egység

Az olyan vegyes (nyitott és zárt) vendéglátó egység,

• amelynek elsődleges célja a munkavállalók étkeztetése, de emellett, másodsorban „külsős” személyek étkeztetését is végzi;
• amely például az irodaházból és közvetlenül az utcáról is megközelíthető;
• amelyet a munkáltató üzemeltet, vagy a munkáltató szerződéssel rendelkezik a vendéglátóegységet üzemeltető személlyel a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan;

az az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozóan kétféle besorolást kap:

• az üzemi étkeztetési tevékenységreTESZOR’15 56.29.20 Üzemi étkeztetés (korábban SZJ’03 55.51.10 Munkahelyi étkeztetés),
• a külsős személyek számára nyújtott étkeztetési szolgáltatásraTESZOR’15 56.10Éttermi és mozgó vendéglátás (korábban az SZJ’03 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás kategórián belül a megfelelő).

Ha a vegyes vendéglátó egység mind az étkezőhelyi vendéglátásra, mind az üzemi/munkahelyi étkeztetésre megkapja a vonatkozó besorolási kódot, a helyes adókulcs meghatározásához azt kell vizsgálni, hogy meg tudja-e különböztetni az egyes vendégeket aszerint, hogy munkavállalók vagy „külsős” vendégek.

Ha kétséget kizáróan el tudja különíteni a munkavállalókat a „külsős” vendégektől [például azon az alapon, hogy bizonyos időintervallumban munkavállalók nem, kizárólag „külsős” vendégek étkezhetnek, vagy olyan módon, hogy a munkavállalók kártya/igazolvány felmutatása mellett étkeznek (például kedvezmény igénybevétele érdekében, vagy a fizetés történik alkalmazotti kártyával)], ebben az esetben

• a „külsős” vendégek részére nyújtott, étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozó szolgáltatásnyújtásra a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazható;
• a munkavállalók részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás pedig 27 százalékos adókulccsal adózik.

Ha a vendégek egyértelmű elkülönítése nem megoldható, akkor minden vendég részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás 27 százalékos adómértékkel adózik.