20 találat a(z) munkahelyi étkeztetés cimkére

Cikk

Dönthet-e a munkáltató úgy, hogy nem bérként számfejti az étkezési támogatást, hanem az érintett dolgozóknak nyújtott havi támogatás teljes összegét alapul véve, a bérre vonatkozó szabályok szerint számolja ki az adót, járulékot, szochót, majd a kapott összegeket adónemenként hozzáadja az aktuális havi bér adó- és járulékterheihez, és ezt az összeget vallja és fizeti be? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019-től a munkahelyi étkeztetéshez nyújtott munkáltatói támogatás bérként adózik. Ez alapján dönthet-e a munkáltató úgy, hogy nem bérként számfejti a nyújtott támogatást, hanem az érintett dolgozóknak nyújtott havi támogatás teljes összegét alapul véve, a bérre vonatkozó szabályok szerint számolja ki az adót, járulékot, szochót, majd a kapott összegeket adónemenként hozzáadja az aktuális havi bér adó- és járulékterheihez, és ezt az összeget vallja és fizeti be az adóhatóságnak? Az egyéni nyilvántartásunkból pontosan megállapítható a magánszemélyeknek nyújtott havi támogatás összege, valamint az ez alapján a bérre vonatkozó szabályok szerint egyénileg kiszámított adó, járulék és szochó összege is havonta.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne. Egy vállalkozó vendéglátással foglalkozik oly módon, hogy egy munkahelyen főz, ezt értékesíti a cégnek havonta egy számlában elszámolva/leszámlázva. A cég (amely a vállalkozástól ezt a vendéglátási szolgáltatást megvásárolja) a szolgáltatást saját dolgozóinak munkahelyi étkeztetésként cafetériában adja. Kérdésem, hogy a vállalkozó hány százalékos áfa felszámításával adhatja el a szolgáltatását a cégnek? A cég részéről felmerült az, hogy ez a szolgáltatás nem tartozik a kedvezményes, 18 százalékos kulcs hatálya alá, mivel munkahelyi étkeztetésnek minősül, így csak 27 százalékos áfával számlázható le. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató munkavállalóinak étkezési lehetőséget biztosít a telephelyén kialakított helyiségben. Az ételt egy külső szolgáltató szállítja ki az üzemi étkezdébe. Az étel ellenértékét részben a munkáltató, részben a dolgozók fizetik. A munkáltató és a szolgáltató között létrejött szerződés értelmében a munkáltató csak az általa fizetett (rész) összegről fogad be számlát havi egy alkalommal, míg a dolgozói önrészt egy munkavállaló beszedi a kollégáktól, s heti egy alkalommal – az étkeztetés alkalmával – adja át a szolgáltató jelen lévő alkalmazottjának. Kérdéseim: Az ételt szállító szolgáltató hogyan jár el helyesen a számlázáskor? Ugyanannak az egy adag ételnek meghatározott százalékát havi egy alkalommal számlázza a megrendelő munkáltató felé, míg a maradék részt hetente – a készpénz átvételének napján – beüti a saját telephelyén található pénztárgépbe (természetesen bevételi pénztárbizonylaton veszi át a pénzt). Tekintettel arra, hogy a készpénz átvétele nem a saját üzletében, hanem a munkáltató étkezdéjében történik, elég, ha kézi nyugtát állít ki? Esetleg kiállíthat készpénzes számlát a pénzt összeszedő munkavállaló nevére, vagy vevőként XY vállalkozás dolgozói megnevezés szerepelhet-e a bizonylaton? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elolvastam a témában adott eddigi válaszaikat, a "Fogas kérdések ..." című NAV-választ, illetve az NGM-NAV közös tájékoztatót. Jól értelmezem ezekből, hogy amennyiben nem tudjuk elérni azt, hogy a dolgozóink ne étkezzenek az 55.30.11 alá tartozó éttermünkben munkaidejük alatt, akkor egyáltalán nem alkalmazhatjuk a 18%-os áfakulcsot? Az étterem a haltermeléssel foglalkozó telephelyünkön működik, ahol szálláshely-szolgáltatást is nyújtunk, általában az árbevételünk 20-25%-a turizmusból származik. Ez egészíti ki az abból mintegy 55-60%-ban részesedő édesvízi halgazdálkodást, területileg nem különül el tőle, a majorság központjában van és életszerű, hogy a dolgozók egy része ott ebédel. A vállalkozásnak nem kifejezett célja a munkahelyi étkeztetés, földrajzilag máshol található telephelyeken egyáltalán nem foglalkoztatja, hogy a dolgozói hol étkeznek. Itt viszont kézenfekvő. A terület egyébként külterület, ahol más étkezési lehetőség nincs. Mi elkülöníthetjük esetleg, vagy ilyen esetben teljesen kizárt a 18%-os áfa a többi vendég fogyasztására is? Másik kérdésem a horgászcentrumunkban található büfére vonatkozik, amely 55.30.14-be tartozó, hidegkonyhás büfé, az üzletköre 2140 Egyéb vendéglátóhely. A szolgáltatásnyújtás feltétel teljesül: székek, asztalok, fogyasztáshoz szükséges eszközök, takarítás, mosdóhasználat van. Ez esetben ez az Egyéb étkezőhelyi vendéglátás kielégíti a kedvezményes áfakulcs alkalmazásának feltételeit? Köszönöm! Jászné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. alvállalkozóként saját magához bejelentett dolgozókat visz húsüzembe dolgozni. Az alkalmazottak melegételt kapnak, amit a megbízó kft. készít el, és számláz ki az alvállalkozó kft. részére. Az áfa levonható? Mint cafetéria elem szja- és eho- vonzata van?

Kérdés

Az szja-törvény 71. §-a részletezi a béren kívüli juttatások lehetőségét, ezen belül a (2) bekezdés ba) pontja, ami a munkahelyi étkeztetés 12500 Ft értékhatárát rögzíti. Ezen juttatás árát az szja-törvény 1. § (4) bekezdése pontosítja a szokásos piaci ár formájában. Az értelmező fejezet 3. § 9. pontja ezt a fogalmat tovább pontosítja. Ezek alapján egyértelműnek véljük, hogy a dolgozók részére számlázni kell az étkezést, mégpedig áfa felszámítása mellett. Ha eddig helyesen értelmeztük, akkor ezen tételek könyvelése: Természetbeni juttatás összege T 5523 K 4711 (maximum 12.500 Ft) Levonás: T 4711 K 3614 Étkezési számla: T 3614 K948 és K 467 Alkalmazott számlaszámok: 33614 Étkezéshez nyújtott hozzájárulás, 4711 Jöv.elsz.szla, 5523 Étkezési hozzájár. 948 Munkahelyi étkeztetés Kérjük szíves válaszukat, hogy helyesen járunk-e el, főleg az áfa kérdésében, mivel a kifizető mentes szolgáltatást és áfaköteles szolgáltatást is végez, tehát az arány megállapításánál lényeges a kérdés eldöntése. Segítségüket előre is köszönjük.

Kérdés

Építőipari egyéni vállalkozó vidéken dolgozik alkalmi és állandó munkavállalókkal. Csak hétvégén utaznak haza. Hogyan lehet a napi egyszeri melegétkezést elszámolni mind az alkalmi, mind az állandó munkavállalók, valamint az egyéni vállalkozó részére? Előfizetnek, és úgy hozzák ki az ebédet az építkezési területre.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Telefonszámla továbbszámlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Különbözeti áfa – használt gépjármű

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink