Adóhatósági végrehajtás: mikor lehetséges? Változtak a szabályok

Megosztás Tetszik

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadott adócsomag szerint az adóhatóságnak az eddigiek mellett további okok, okiratok adnak lehetőséget végrehajtásra.

A törvénymódosítás értelmében bővült az adóvégrehajtási törvény hatálya, azaz az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezségen, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozaton, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A §-a szerinti, az állami adó- és vámhatóság kérelmére meghozott biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzésen alapuló kötelezettségek mellett (ezek voltak az eddigi hatályok) kiegészült azzal, hogy az állami adó- és vámhatósághoz érkezett okiratok is végrehajtható okiratnak minősülnek. Ilyennek minősül a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti, adóhatóság kérelmére meghozott biztosíték nyújtására kötelező jogerős végzés.

Fontos, hogy a végrehajtás nem egyből indul meg, hanem az adóhatóság a tartozás megfizetésére első ízben az adóst felhívja. Ha az adós ezen felhívásra nem reagál, akkor az adóhatóság a végrehajtást megindítja, mely minden esetben az első végrehajtási cselekmény foganatosításával kezdődik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan változtak a végrehajtás költségei, az ingófoglalás szabályai, továbbá, hogy mit kell tudni a hatályba lépésről!