Online pénztárgép: a NAV legfrissebb útmutatója az újoncoknak

Megosztás Tetszik

Részletes tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) honlapján az online pénztárgép használatára kötelezett adóalanyi kör bővüléséről és az azzal kapcsolatos teendőkről.

I. Online pénztárgép használatára kötelezett adóalanyi kör bővülése

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. NGM-rendeletet módosító 9/2016. NGM-rendelet előírásaiból következően 2017. január 1-jétől az alábbi – 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 besorolás szerinti – tevékenységet folytató adóalanyok is kizárólag online pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek, amennyiben tevékenységüket üzletben, mozgóboltban végzik.

2017. január 1-jétől online pénztárgép használatára kötelezettek

• 45.20 szerinti gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenységet végző adóalanyok

Ide tartozik a gépjárművek javítása és karbantartása [mechanikai javítás; villamossági javítás; elektronikus befecskendező rendszer (injektor) javítása; általános szerviz; karosszériajavítás; gépjármű-alkatrészek javítása, beleértve a gépjármű motorját; mosás, fényezés stb.; festés, szórásos lakkozás; szélvédő, autóablak, -ajtó, -zár javítása; gépjárműülések javítása] a gumiabroncs és a gumibelső javítása, felszerelése vagy cseréje, centírozás, kerékbeállítás; a korrózióvédelem; az alkatrészek és tartozékok felszerelése (nem az autógyártás részeként, folyamatában).

• 45.32 szerinti gépjárműalkatrész kiskereskedelmi tevékenységet végző adóalanyok

Ide sorolandó a gépjármű-alkatrészek, -tartozékok, -felszerelések (gumiabroncs és gumibelső; gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás, elektromos alkatrészek stb.) kiskereskedelme.

• 45.40 szerinti motorkerékpár-, illetve motorkerékpáralkatrész-kereskedelmi, javítási, karbantartási tevékenységet végző adóalanyok

Ide tartozik az új és használt motorkerékpárok (beleértve a mopedet is) kereskedelme; a motorkerékpár-alkatrész és -tartozék kereskedelme; a motorkerékpár karbantartása és javítása.

• 49.32 szerinti taxis személyszállítási tevékenységet végző adóalanyok

Ide tartozik a személyszállítás taxival és a személygépjármű bérbeadása vezetővel együtt.

• 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási tevékenységet végző adóalanyok

Ide sorolandó a pénzváltó irodák tevékenysége.

• 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenységet végző adóalanyok

Ide sorolandó a rövid és a hosszú távú kórházi ellátás, azaz a kórházak gyógyító, diagnosztikai, kezelési tevékenysége, az elsősorban fekvőbetegek ellátására irányuló, közvetlen orvosi felügyelet alatt végzett tevékenységek, mint az orvosi és egészségügyi szakszolgáltatás. Ezek közül azonban kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenység tartozik a kötelezetti körbe.

• 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenységet végző adóalanyok

Ide tartozik a fitnesz-, illetve testépítő klubok és létesítmények szolgáltatása.

• 93.29 szerinti máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből a kizárólag tánctermi, diszkó működtetési tevékenységet végző adóalanyok

Ide sorolandó a táncterem-, diszkóműködtetési tevékenység.

• 96.01 szerinti textil-, szőrmemosási, -tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenységet végző adóalanyok

Ide tartozik mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil mosása és vegytisztítása, vasalása stb. géppel vagy kézzel.

• 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási tevékenységet végző adóalanyok

Ide sorolandó a törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, szoláriumok, gyógyfürdők, fogyasztó- és karcsúsítószalonok, masszázsszalonok stb. tevékenysége.

Tehát fenti tevékenységet folytató adóalanyok abban az esetben, ha tevékenységüket üzletben, mozgóboltban gyakorolják, a termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról nyugtát kizárólag online pénztárgéppel bocsáthatnak ki.

Üzletnek minősül a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

Mozgóbolt a kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.

Amennyiben az adóalany nincs tisztában az általa végzett gazdasági tevékenység TEÁOR szerinti ágazati besorolásával, segítséget kérhet a Központi Statisztikai Hivatal Információszolgálatától ([email protected]).

A pénztárgép használati kötelezettség szempontjából az adóalany által ténylegesen végzett tevékenység az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tevékenységet bejelentette-e vagy sem. Mindez fordítva is igaz, a bejelentett, de nem gyakorolt tevékenység nem alapozza meg a kötelező pénztárgéphasználatot.

II. Online pénztárgép használatára kötelezetté válók legfőbb teendői

1. Regisztrációs kód igénylése

Tekintettel arra, hogy az online pénztárgép üzembe helyezése kizárólag regisztrációs kód birtokában lehetséges, szükséges PTGREG nyomtatványon a NAV-tól üzembehelyezési kódot kérni. A pénztárgép regisztrációhoz szükséges egyedi azonosító igénylésére szolgáló PTGREG adatlap, illetve kitöltési útmutatója a NAV internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu/--> Letöltések --> Nyomtatványkitöltő programok --> Egyszerű keresés/Összetett keresés) letölthető.

Az adatlapot az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett üzemeltetők elektronikusan kötelesek benyújtani, egyéb esetben az adatlap papír alapon is benyújtható az illetékes adó- és vámigazgatósághoz.

A NAV az üzembehelyezési kódot a kérelem elektronikus úton történő megküldése esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a bejelentő elektronikus tárhelyére, a bejelentés postai úton történő megküldése esetén a beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton megküldi az üzemeltető részére. Az üzemeltetőnek az elektronikus tárhelyére beérkezett regisztrációs kódot célszerű letárolnia, illetve egy példányban ki kell nyomtatnia.

Amennyiben az üzembehelyezési kód nem kerül felhasználásra, azzal kapcsolatban az adóalanynak elszámolási kötelezettsége nincs, azonban az illetéktelen felhasználás elkerülése érdekében javasolt annak biztonságos helyen való megőrzése vagy megsemmisítése.

A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére 2017. január 1-jétől kötelezett adózó az online pénztárgép beszerzéséhez támogatást igényelhet. A támogatásra vonatkozó részletszabályokat – a vonatkozó rendelet kihirdetését követően – a NAV külön tájékoztatóban jelenteti meg.

2. Online pénztárgép kiválasztása, beszerzése

Az engedélyezett online géptípusokról a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján lehet tájékozódni (http://mkeh.gov.hu). Az adóalany ezen online pénztárgépek közül választhatja ki az igényeinek és lehetőségeinek leginkább megfelelő online típusú pénztárgépet.

Az egyes pénztárgéptípusokról, azok jellemzőiről, áráról stb. az érintett forgalmazók tudnak felvilágosítást adni.

A beszerzés a pénztárgép megvásárlásával, vagy akár annak bérlésével is megvalósulhat.

3. Online pénztárgép üzembe helyezése

Az állami adó- és vámhatóság által megküldött, a pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges üzembehelyezési kódról szóló értesítést a pénztárgép beszerzésekor az üzemeltető kinyomtatott formában átadja az eladónak, aki azt, valamint az AP számot rögzíti a pénztárgépben. (A pénztárgép bérlése esetén a gyakorlatban ez úgy kivitelezhető, hogy az üzemeltetést végző bérlő az általa kért üzembehelyezési kódot átadja a pénztárgépet megvásárló tulajdonosnak (bérbe adónak), aki annak segítségével az értékesítőnél üzembe helyezteti a pénztárgépet.)

Ezt követően a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége kapcsolatba lép a NAV szerverével, amely válaszüzenettel üzembe helyezi a pénztárgépet.

4. Szerződéskötés mobilszolgáltatóval

Az online pénztárgép online üzemmódjához nem internet kapcsolatra, hanem egyfajta mobil adatkapcsolatra van szükség. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot az online pénztárgép Adóügyi Ellenőrző Egységébe (AEE) beépített SIM-kártya biztosítja.

Annak érdekében, hogy a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósuló adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolat folyamatosan biztosítva legyen, az online pénztárgép üzemeltetőjének szolgáltatási szerződést kell kötnie a SIM-kártyát biztosító hírközlési szolgáltatóval. A szolgáltatási szerződés az esetek jelentős részében az online pénztárgépeket értékesítő vállalkozásoknál, forgalmazóknál is megköthető.

Az online kapcsolatot biztosító szolgáltatókra vonatkozó információk a NAV honlapján "Tájékoztató az online pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti adatkapcsolathoz szükséges szolgáltatást biztosító hírközlési szolgáltatókról [módosított]" címmel közzétett anyagban érhetők el.

5. Egyedi mentesség kérése

Az üzemeltető a NAV-tól az erre a célra rendszeresített PTGM nyomtatványon kérheti az elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést (egyedi mentesítés), abban az esetben, ha

– az online adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat önhibáján kívül nem áll rendelkezésre, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával

vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent számára (a NAV a kérelem elbírálása során figyelembe veszi a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatósági állásfoglalását is);

– tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi és a pénztárgép működése az intézmény közfeladatainak ellátását zavarja, valamint az intézményen belül nem alakítható ki olyan pénzátvételi hely, ahol a közvetlen adatlekéréssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése a közfeladatok ellátásában nem okoz működési zavart. A kérelemhez mellékelni kell a közfeladatot ellátó intézmény vezetőjének nyilatkozatát a fenti feltételek fennállásáról.

Fontos, hogy az egyedi mentesség kizárólag az online adattovábbítás alól mentesít, az online pénztárgép üzemeltetése alól nem ad felmentést. Továbbá az online pénztárgép használata alóli mentesítésre kizárólag az említett két – jogszabályban meghatározott – okból van lehetőség.

Végezetül említést kell tenni arról, hogy az áfatörvény lehetőséget ad arra, hogy az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodjon, mely esetben mentesül a gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Ugyanakkor, ha az adóalany a bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, köteles az általa e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számláról – PTGSZLAH adatlapon – adatszolgáltatást teljesíteni az állami adó- és vámhatóság felé. Annak eldöntésében, hogy mely esetekben áll, illetve nem áll fenn adatszolgáltatási kötelezettség, eligazodást nyújt a NAV honlapján „Adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett számlák köre” címmel közzétett tájékoztató anyag.

Az adóalany adatszolgáltatási kötelezettségének pénztárgép használatra kötelezett tevékenysége tekintetében olyan módon köteles eleget tenni, hogy az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét a számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.