Nemhogy egyszerűbb, még bonyolultabb adóigazgatási szabályok?

Megosztás Tetszik

Nem szolgálja az adóigazgatás egyszerűsítését, hogy az eddig az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) található eljárási szabályokat már nem egy, hanem kettő vagy három, vagy akár még több törvény rögzíti majd – szögezi le blogbejegyzésében dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.

Megérett a modernizálásra, leginkább az egyszerűsítésre az adózás rendjéről szóló törvény. Az adóigazgatási előírások betartása komoly szakmai felkészülést igényel, és gyakran maguk az adózással foglalkozó szakemberek is elvesznek a részletszabályok rengetegében – hangsúlyozza a szakember.

A vállalkozások adminisztrációs terhének csökkentése, az adóhatóságok szolgáltató jellegének erősítése, a több évtizedes tapasztalatok, a társadalmi-jogszabályi környezet átalakulása mind-mind azt vetítette előre, hogy változni fog a gyakorlatilag 1991-től alkalmazott, többször átalakított, kiegészített, az újabb és újabb kihívásokhoz igazított eljárási rend. Már a tavalyi évre ígért új eljárási törvény első szövegtervezetére sokat kellett várni. Most, hogy ismertté vált a szabályozás új koncepciója, látszik, hogy az év végig rengeteg munka vár az adózási szakemberekre annak érdekében, hogy 2018. január 1-jétől ne csak új, hanem valóban egyszerűbb, legalábbis átláthatóbb szabályok lépjenek életbe.

Adóigazgatási eljárás – egyszerűbb is lesz, meg nem is

A megismert koncepció alapján az adóigazgatás általános eljárási szabályai két törvényben jelennek meg. Az adóigazgatási rendtartás című törvénytervezet az általános eljárási szabályokat foglalja magában, melyek az adóhatósági eljárások egészére, különösen az ellenőrzésekre jellemzőek, míg az adózás rendjéről szóló új törvénytervezet az egyes adókötelezettségekhez, az egyes adóigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó speciális részletszabályokat összegzi.

Az elképzelések szerint 2018. január 1-jétől a Ket. (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) helyébe lépő általános közigazgatási rendtartást az adóigazgatási eljárásokban már nem kell majd alkalmazni. Ez vitathatatlanul üdvözítő és az egyszerűsítést szolgáló lépés. Lerontja ezt a pozitív hatást, és az egyszerűsítési törekvésekkel teljesen ellentétesen hat, hogy ezzel párhuzamosan az adóigazgatási szabályokat két törvénybe szedik szét.

Mivel az egyes adóigazgatási eljárások, jogintézmények részletszabályai továbbra is az adózás rendjéről szóló törvényben maradnak, az egységes kódex koncepciója nem tud megvalósulni.  Ahhoz ugyanis, hogy az egyes eljárási kérdések miértjére az alapvető válaszokat megkaphassuk, legalább két törvényt kell lapozgatni. Ez feleslegesen bonyolítja a helyzetet. Könnyen belátható: egy helyen keresni valamire a választ mégis csak könnyebb, mint több törvény rendelkezései között eligazodni.

Két törvény lesz, de vajon melyiké lesz az elsőbbség?

Az általános problémán túl tovább nehezíti a helyzetet, hogy a nyilvánosságra hozott elképzeléseket értelmezve nem lehet eldönteni, az adóigazgatási rendtartás (Art.) vagy az adóigazgatás rendje élvez-e elsőbbséget, jogi értelemben melyik az általános, illetve melyik a különös szabály. A két törvény egymáshoz való viszonya most még rendezetlen.

Ezt a bizonytalanságot mindenképpen meg kell majd szüntetni, mint ahogy a párhuzamos rendelkezéseket is tisztázni kell, illetve a másik oldalról azt is orvosolni kell, hogy vannak olyan jelenleg hatályos szabályok, amelyek egyik törvényben sem kaptak helyet. Ezért nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a célul kitűzött egyszerűsödést nem fogja szolgálni, hogy az eddig az Art.-ban megtalálható eljárási szabályok már nem egy törvényben, hanem két, vagy akár három, vagy még több törvényben fognak megjelenni.

2018. január 1-jétől a közigazgatási végrehajtás egész rendszere átalakul, és a NAV mint általános végrehajtási szerv fog a továbbiakban működni. A közigazgatási végrehajtásra vonatkozó, átfogó szabályozást pedig külön törvény fogja tartalmazni, ám az Art. 2018. január 1-jei szabályai között már most is találhatunk végrehajtási intézkedéseket.

A vállalkozások élete nem, de az adóztatásuk jelentősen változik

Összességében tehát az adózást érintő új szabályozások a vállalkozások életében jelentős változást nem fognak hozni, ugyanakkor számos ponton változnak a rájuk vonatkozó adózási szabályok 2018. január 1-jétől.  

Ezek között lesznek olyanok is, amelyek pozitívan fogják érinteni a vállalkozások életét. Ilyen például az ellenőrzésre nyitva álló abszolút határidők 365 napra történő leszállítása, vagy a kezdő vállalkozások 6 hónapig tartó mentorálása, amikor az adóhatóság személyes kapcsolatfelvételen keresztül kívánja majd mindazt a támogatást megadni, amely az önkéntes jogkövetés kialakulását segítheti. További kedvező változás az adóhatósági felügyeleti eljárás megszüntetése, vagy az adószámfelfüggesztés alkalmazásának eltörlése, illetve bizonyos, adózást érintő jogsértéseknél a mulasztási bírság szankciójának megszüntetése.

Új szabályok az eljárásoknál, fellebbezéskor, jogorvoslatoknál

Sok változás a mostani szabályozáshoz mérten hátrányosan fogja érinteni a vállalkozásokat. Ilyen egyebek mellett az észrevételezési határidő jogvesztő jellegének bevezetése. A gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy az észrevétel határidőben történő benyújtásának elmulasztása esetén már csak a határozat elleni fellebbezésben lehet kifogást emelni az adóhatóság megállapításaival szemben, az adóhatóság nem lesz köteles az abban foglaltakat figyelembe venni a határozat meghozatalakor. Ez a bírságok, késedelmi pótlékok kiszabásakor bírhat nagy jelentőséggel. Kedvező változás ugyanakkor, hogy a jogvesztő jelleg bevezetésével egyidejűleg az észrevételezésre rendelkezésre álló idő 15-ről 30 napra, azaz a duplájára emelkedik. 

A fellebbezést érintően nagyon fontos és várhatóan sok vitát kiváltó új szabály lesz, hogy olyan új tényre, bizonyítékra már nem lehet majd hivatkozni, amely ismert volt és korábban is a vállalkozás rendelkezésére állt. A korlátozás azonban várhatóan csak azokra az új tényekre, bizonyítékokra fog vonatkozni, amelyeknek a közlésére, illetve átadására az adóhatóság korábban felhívta a vállalkozás figyelmét. Számítani lehet rá, főleg az első időszakban, hogy az adóhatóság még óvatosan fogja alkalmazni ezt a szabályt, mert amíg a szabály alkalmazhatóságának mikéntjét ki nem dolgozzák, addig nagyon sok jogvitára lehet majd számítani. 

Még a jogorvoslatoknál maradva, a felügyeleti intézkedéseket is egy komoly változás fogja érinteni, hiszen míg a mostani szabályok szerint elévülési időn belül bármikor benyújtható felügyeleti intézkedési kérelem az adóhatósághoz, addig a jövőben csak a jogerős határozattól számított egy éven belül lesz erre mód, és csak egy alkalommal.

Sok ötlet segítené a vállalkozásokat

Újonnan alakuló vállalkozások közül azok, amelyek cégvezetésében, tulajdonosi körében olyan személy található, aki korábban olyan cégben volt cégképviseletre jogosult, vagy tulajdonos, amely 1 millió forintot meghaladó adótartozással szűnt meg, adófizetési biztosíték fizetésére lesznek kötelesek. Az adóbiztosíték összege 12 hónapon keresztül fogja biztosítani, hogy amennyiben az érintett vállalkozás fizetési nehézségbe ütközne, az adóhatóság az adóbiztosítékból a hiányzó adókat automatikusan a megfelelő adószámlára átvezethesse. Természetesen a vállalkozásnak a 12 hónap alatt felhasznált adóbiztosíték összegét vissza kell majd fizetnie.

A sort lehetne még tovább folytatni, kiegészítve az olyan intézkedések bemutatásával, amelyekről nem igazán dönthető el, hogy örülünk, vagy inkább bánkódunk miattuk. Példaként lehet említeni az adóhiány után kivethető szankciós, 200 százalékos adóbírság mértékének 100 százalékra csökkentését, vagy az adóbírság feltételes kedvezményét, amely abban az esetben járna a vállalkozások részére, ha az adóhatóság által megállapított adókülönbözetet nem vitatják és a fellebbezési jogukról lemondanak.