Mikortól indul a határidő az adóhatósági iratközlésnél?

Megosztás Tetszik

Az adóeljárásokban a határidők jelentős része nem attól függ, hogy az adózó ténylegesen mikor olvasta el az iratot, hanem attól, hogy az iratot jogilag mikor kell közöltnek vagy kézbesítettnek tekinteni. Ez a különbség a gyakorlatban döntő lehet.

Egy ellenőrzési jegyzőkönyvre tett észrevétel, egy fellebbezés, egy hiánypótlás vagy egy fizetési könnyítési kérelem határideje könnyen elmulasztható akkor is, ha az adózó jóhiszeműen arra hivatkozik, hogy a dokumentumot nem látta, nem nyitotta meg, vagy a postai értesítő nem jutott el hozzá. Az adóhatósági eljárásban ezért a kézbesítés nem adminisztratív részlet, hanem a jogvédelem egyik alapfeltétele.

A digitalizáció tovább növelte a téma jelentőségét. A Cégkapu, az Ügyfélkapu, a KÜNY-tárhely, az e-Papír és a digitális államhoz kapcsolódó hivatalos elérhetőségek mellett sok adózó még mindig papíralapú logikában gondolkodik. A társaság ügyvezetője gyakran postai levelet vár, miközben a NAV elektronikus úton, a hivatalos tárhelyre küldi az iratot. A könyvelő azt feltételezi, hogy minden dokumentum hozzá érkezik, miközben az eljárásban bejelentett képviselő vagy maga a gazdálkodó szervezet tárhelye lehet a kézbesítési pont. Ebből ered a legtöbb gyakorlati vita, mert nem az a kérdés, hogy az irat létezett-e, hanem az, hogy a jogszabály szerint mikor vált közöltté.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• adóhatósági iratok közlése,

• elektronikus kézbesítés,

• papíralapú kézbesítés,

• kézbesítési kifogás.