hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mi változhat az adózás rendjében? Így látja a volt APEH-elnök

  • adozona.hu

Mit érthettek az elmúlt hetekben megszólaló kormánypárti politikusok azon, hogy gyökeresen át kívánja alakítani a kormány az adóigazgatást? Erre vonatkozó szakmai anyagot még nem publikáltak sehol, de szűkebb szakmai körökben ismert egy, a változásokat megalapozó, a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült koncepció – derül ki Király László György, a NAV elődje, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) volt elnökének a Magyar Narancsban megjelent írásából.

Első lépcsőben – már 2016-tól – az adóellenőrzések terén várható nagyobb változás. Ennek keretében a jelenlegi gyakorlathoz képest sokkal szigorúbb szabályok kényszerítenék az adóhatóságot az ellenőrzések reális határidőben történő befejezésére. Ráadásul olyan formában történne ez a szabályozás, hogy az adóhatóságnak is legyen kockázata a határidők be nem tartását illetően.

A határidők szigorításán kívül fontos változásnak ígérkezik az előre meghatározott paraméterek alapján „jónak” minősített adózók kedvezményrendszerének bevezetése, és az is, hogy a tervek szerint az adózó maga is kezdeményezhetné, hogy induljon adóellenőrzés nála. Régóta várt fordulatot jelenthet, ha az adóhatóság bírságolási gyakorlatában jelentős különbséget tesz a szándékos magatartás és a tévedés miatt kialakult adóhiány között.

A tanulmány javaslatainak megfogalmazása során abból a helyes megállapításból indul ki, hogy „az adóellenőrzések túl hosszúra nyúlnak, az ügyek lezárása túlzottan sok időt vesz igénybe”. Ráadásul nem egyszerűen csak arról van szó, hogy a revíziók átlagos hossza számottevően meghaladja a törvényben meghatározott időtartamot (erre több törvényes módot is tud találni az adóhatóság, még csak túlságosan leleményesnek sem kell lennie), hanem arról is, hogy a vizsgálatokra fordított idő jelentősen megnövekedett az előző években.

A bevallások utólagos vizsgálatára fordítható idő az adózás rendjéről szóló törvény értelmében 90 nap (kiemelt adózók esetében 120 nap). Ezzel szemben 2012-ben átlagosan 105, míg 2014-ben már 156 napig tartott átlagosan egy ilyen vizsgálat. Hasonló tendencia figyelhető meg az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálat esetében, ahol a törvényben meghatározott maximum 30 nappal szemben 2012-ben még csak 25 nap volt az átlagos időtartam a kezdettől a lezárásig, 2014-ben már 36 nap.

Jelenleg, ha egy kiutalást megelőző adóvizsgálat elhúzódik, de az az eredménye, hogy az adózó igénylésének legalább 70 százaléka jogos, az adóhatóság az alapkamat mértékének kétszeresét kitevő késedelmi kamatot köteles fizetni. A javaslat szerint ez ma már, az alapkamat alacsony szintje miatt nem visszatartó erő, ezért a tanulmány készítői négyszeres szorzó bevezetését kezdeményezik.

Még ennél is izgalmasabb az a javaslat, hogy amennyiben az adóhatósági határozat jogszabálysértőnek bizonyul, úgy az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésnél a fellebbezési illeték ötszörösét, de legalább 250 ezer forintot kellene az adózó részére kifizetni (kivéve, ha az elsőfokú adóhatóság saját hatáskörben eljárva szünteti meg a jogszabálysértést).

Az adóhatósággal szembeni szigorítások mellett a tanulmány javaslatot tesz a feketegazdaság elleni fellépés fokozására is. Ez azonban kimerül abban, hogy az online pénztárgépek használatának kiterjesztését javasolják a jelenleginél szélesebb körben – elsősorban a személyi szolgáltatásoknál (például szépségápolás, magánorvosi ellátás, gépjármű-javítás, fényképészet stb.).

Király László György írásában kitér arra is, hogy ugyan az NGM idézett koncepciójában nem szerepel, de Pankucsi Zoltán adóügyekért felelős államtitkár július 31-én – az online pénztárgépek bevezetésének pozitív tapasztalataira hivatkozva – azt mondta egy sajtóbeszélgetésen, hogy a minisztériumban dolgoznak egy olyan elképzelésen, amelyben a cégek közötti számlázást is azonnal láthatná az adóhatóság. Az államtitkár elmondása szerint első lépcsőben – akár már 2016-ban – az elektronikus számlázási programokat alkalmassá kellene tenni arra, hogy egy dokumentum elkészültekor azt azonnal továbbítsák az adóhivatalba.

További részleteket ITT olvashat.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Új kata 1041

Szipszer Tamás

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs