Kúriai döntés az adózó adóhatósággal szembeni visszatérítési igénye esetén járó késedelmi kamatról

Megosztás Tetszik

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 65. § (1a) bekezdésében szabályozott, az adózónak az adóhatóság jogszabálysértő döntése következtében keletkezett visszatérítési igény esetén járó késedelmi kamatra való jogosultságnak nem feltétele, hogy az adózót az adóhatóság a jogszabálysértő döntéssel adó megfizetésére kötelezze, vagy az adózó terhére tegyen megállapítást – mondta ki Kfv. I. 35.091/2024/7. számú határozatában a Kúria.

Kimondta továbbá, hogy az Art 65. § (1a) bekezdés szerinti kamatra való jogosultságot – egyéb jogszabályi feltételek fennállta esetén – megteremti az is, ha az adóhatóság az ellenőrzés során jogszabálysértő módon mulasztja el az adózó javára szolgáló körülmények feltárását, melynek következtében az adózónál többlet adófizetési kötelezettség keletkezik, mely utóbb a döntés jogszabálysértő volta felismerése után az adózónál adófolyószámlán történő jóváírást eredményez [Art. 65. § (1a) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás a következő volt.

Az elsőfokú adóhatóság az adózónál (felperes) a 2011–2012. adóévekre – megismételt eljárásban – valamennyi adónemre és költségvetési támogatásra kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le. Az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvre a felperes észrevételt tett, amelyben többek között kérte a társasági adót érintően a 2011. évre 4 108 151 858 Ft, míg a 2012. évre 332 922 834 Ft adózás előtti eredményt csökkentő tétel javára történő megállapítását. A felperes ezen tételeket – minisztériumi állásfoglalásra hivatkozva – társaságiadó-bevallásában nem szerepeltette.

A megismételt eljárásban a felperes fenntartotta a társaságiadó-alap csökkentésére korábban előterjesztett kérelmét, amelyet az elsőfokú adóhatóság megismételt eljárásban hozott határozatában nem fogadott el. Ebben a határozatban a felperes javára és terhére is tett adómegállapításokat, a megállapított adóhiány után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számolt fel. A felperes fellebbezésére eljárt alperes 2017. április 7-én jogerőre emelkedett határozatával, bár az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, a felperes által kért adóalap-csökkentő tétel figyelembevételét azonban változatlanul megtagadta.

A felperes kereseti kérelme alapján, megismételt eljárásban a Budapest Környéki Törvényszék elutasította a felperes keresetét. A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria azonban a Budapest Környéki Törvényszék ítéletét a társasági adónemet érintő részében hatályon kívül helyezte, az alperes határozata hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése mellett.

A Kúria megállapította, hogy a másodfokú adóhatóság (alperes) határozata és az elsőfokú bíróság ítélete a társasági adóról szóló 1996.évi LXXXI. törvény (Tao tv.) értelmezésével jogszabálysértő volt, mert a helyes jogértelmezés szerint a 2007. január 1. előtt térítés nélkül átvett eszközökre tekintettel passzív időbeli elhatárolásként kimutatott összegből az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében a visszavezetett összeg csökkenti – 2007. január 1-től az adózás előtti eredményt. Ebből következően a megismételt eljárásra az alperesnek azt az iránymutatást adta, hogy a térítés nélküli eszköz átvétel körében felperes javára társasági adónemben adóalap csökkentésről kell határoznia.

A megismételt eljárásban az elsőfokú adóhatóság a jegyzőkönyvben adóalap-csökkentő tételeket, összesen: 855 319 000 Ft-ot állapított meg a felperes javára. A felperes a jegyzőkönyvre tett észrevételében kérte az Art. 65. § (1a) bekezdése szerinti késedelmikamat-elszámolást. Az elsőfokú adóhatóság a felperes ez utóbbi kérelmét figyelmen kívül hagyta, és határozatában a jegyzőkönyv szerinti adómegállapítást tette a felperes javára. A határozat indokolása azonban megjegyezte, hogy a felperes kamatigényének elbírálására a szükséges adatok (például a kiutalás időpontja) hiányában nincs mód. A végleges határozat alapján 2022. október 10-i esedékességgel 855 309 000 Ft. jóváírásra került a felperes adófolyószámláján.

A felperes az elsőfokú adóhatóságnál 2022. december 13-án kérte az adófolyószámláján jóváírt összeg utáni késedelmi kamat megfizetését, mely kérelmét az adóhatóság elutasította. Az alperes helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

Mindkét határozat indokolása megállapította, hogy az adózót késedelmi kamat az Art. 65. § (1a) bekezdése alapján csak akkor illeti meg, ha az adóhatóság döntése jogszabálysértő, és ha a jogsértő adóhatósági intézkedés miatt az adózónak fizetési kötelezettsége keletkezett, mely befizetést az adózó teljesített is. A felperes az eredeti társaságiadó-bevallásában adókötelezettségének összegét tévesen állapította meg, így az adóhatóság nem írt elő olyan adókülönbözetet a terhére, ami jogszabálysértő lett volna. Miután a felperesnél nem a jogsértő határozat következtében keletkezett a visszatérítési igény, így őt nem illette meg késedelmi kamat.

Az adózó keresettel élt a határozattal szemben. A bírósági eljárás részleteit és a Kúria döntésének indokolását ITT olvashatja el (300. sorszám alatt).