Három év börtön jár a "fiktív székhelyért"

Megosztás Tetszik

A 2013. nyarán életbe lépő Büntető törvénykönyv jelentős módosításokat vezetett be. Ennek keretében a gazdálkodási adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bűncselekménynek minősül. Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A bűncselekmény elkövetője a gazdálkodó szervezet „vezető állású” személye. Ez a megfogalmazás eléggé általános, így ez azt jelenti e körben, hogy a Gt. szerint bárki, aki „vezető állású” személynek minősül (tehát nem csak az ügyvezető, üzletvezető) a bűncselekmény elkövetője lehet. Ez a megfogalmazás önmagában nem illeszkedik a jogrendszerbe, nem alkot egységet a jogi környezetben fellelhető, ismert, részletesen szabályozott, más  jogszabályokban fellelhető fogalmakkal.

Fogalmi zavart az okoz, hogy a Gt. nem „vezető állású „személyt fogalmaz meg definíciójában, hanem „vezető tisztségviselőt”, illetve a Munka törvénykönyve rendelkezik „vezető állású” személyekről, ezek kvázi beosztásnak minősülnek.

b) abban való közreműködés, hogy olyan személy kerüljön bejegyzésre, a közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként, akinek lakóhelye vagy  tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek tűnik,

c) abban való közreműködés, hogy közhitelű nyilvántartásba olyan személy vagy gazdálkodó szervezet kerüljön a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos.

ad. a.) A büntetőeljárásban a bizonyítási teher a büntető hatóságot terheli, így ezen pont keretében nem elegendő az adóhatóság által bevett gyakorlat, miszerint a helyszínt egyszer szemrevételezik, és ez elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy megállapítsák a fellelhetőség hiányát. Számtalan esetben előfordult a gyakorlatban az adószám felfüggesztésére, illetve törlésére vonatkozó eljárásban, hogy az adóhatóság revizorai rossz helyen keresték a gazdálkodó szervezetet. Ennek oka a helyszínek esetleges tagoltsága, illetőleg például az egy helyrajzi számon levő, adott esetben nagy területen működő számtalan gazdálkodó szervezet léte. Okozhatja ezt még, hogy régi nagy lakóépület kettős belső nagy udvarral rendelkezik, és a belső udvar nem került megtekintésre, a revizorok ugyanis csak az első udvar címtábláit nézték meg.

ad. b.) Akinek a lakhelye ismeretlen, az azt jelenti, hogy Magyarországon nem rendelkezik állandó vagy ideiglenes bejelentett lakcímmel. Ez a fogalom nem zárja ki annak lehetőségét, hogy külföldi lakcímmel rendelkező személyek eshetőlegesen potenciálisan a bűncselekmény alanyai lehetnek, ugyanis a magyar hatóságok nem feltétlenül rendelkeznek a külföldi magánszemélyek lakcímadatbázisával. Más fogalomkör az „ismeretlennek minősül”, mert itt külön fogalmi meghatározásra lenne szükség ezen körben (ide tartozik, pl. postázás során „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza a hatósághoz valamely levél).

ad. c.) Ez a pont, a gazdálkodó szervezet tulajdonosaira bővíti ki a bűncselekmény elkövetői körét. A közhiteles nyilvántartásokba bejegyzett adatokkal kapcsolatosan azokat a személyeket vonja  be az elkövetői körbe, akiket az ad. b.) pontban taglaltunk, illetőleg bővíti a kört. A gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan pedig a székhely, telephely és fióktelep fellelhetőségének hiányát fogalmazza meg tényállásként.

A bűncselekmény bűntettnek minősül, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Fontos szabály, hogy külön büntetni rendeli a jogalkotó azt is, ha a szervezet adataiban, jogában vagy tényállapotában bekövetkező változása bejelentésének elmulasztása történik meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azon esetekben, amikor a jogszabály előírja ezt a bejelentési kötelezettséget, illetőleg az ehhez kapcsolódó változások bejelentésének elmulasztását, akkor 2 évig  terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ugyanakkor mint tudjuk, nem minden jogszabály ír elő határidőt a változás bejelentési kötelezettségre, így mondatjuk azt, hogy ezen esetekben a változás megtörténtét követő első napon a bűncselekmény megvalósul.

A tényállás a tulajdonos definícióját akként határozza meg, hogy tényleges tulajdonosnak az a személy vagy gazdálkodó szervezet minősül, aki ténylegesen a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával rendelkezik, illetőleg a Ptk. szerint meghatározó befolyású.

A fentiek elemzése alapján megállapítható, hogy ahhoz, hogy a bűncselekményt ne kövessük el, olyan folyamatos jogszabályváltozás-követésre, megismerésre, megértésre és meghatározott időn belül történő megvalósításra és folytonos aktív alkalmazkodásra lenne szükség, amelyre a magyar kis- és középvállalkozásoknak nyilvánvalóan sem ideje sem módja nem nyílik a napi megmaradásért való gazdasági küzdelemben, figyelemmel az ehhez kapcsolatos költségekre is.

A jogalkotó a fenti jogszabályt egy olyan mintaállamra tervezte meg, amely nem stagnáló gazdasági válsággal küszködő vállalkozókból és elszegényedett munkanélküliekből áll.