Ezeket kell tudni a készpénzforgalom szabályozásáról 2013-ban

Megosztás Tetszik

Ma még nem tudni, hogy kiállja-e az alkotmányosság próbáját a készpénzforgalom szabályozása érdekében 2013. január 1-jén életbe lépett szabály. Mindaddig azonban, amíg hatályban vannak a rendelkezései, az adózóknak teljesíteniük kell ezzel kapcsolatos adókötelezettségeiket. A vonatkozó jogszabályi rész tömörsége miatt azonban az nem is annyira egyszerű; ehhez kívánunk támpontokat adni három részből álló cikksorozatunkkal.

A készpénzforgalom korlátozása az adórendszer eszközeivel már több mint 10 éves múltra tekint vissza.  Nem véletlen, hisz a készpénzes fizetés az adózás szempontjából több ok miatt nem kívánatos. Előfordulhat ugyanis, hogy az adózó az így keletkezett bevételét (jövedelmét) kivonja az adózás alól, és egy esetleges utólagos adóhatósági ellenőrzésnél nehezen állapítható meg a valós bevétel, az adó alapja. Jelen cikkben a készpénzes fizetés visszaszorítása két eszközének - a készpénzfizetések összegszerű korlátozásának, valamint a meghatározott összeget meghaladó készpénzes fizetésekre vonatkozó bejelentési kötelezettségnek - a szabályait, a cikksorozat további két cikkében pedig az új szabály gyakorlati alkalmazásának kérdéseit tekintjük át.

1. Készpénzfizetés korlátozása

A készpénzforgalom korlátozásával kapcsolatos szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) tartalmazza.  Az Art. 14. §-ának módosításával kiegészült az adókötelezettségek köre; bekerült a készpénzfizetés korlátozása meghatározott esetkörökben. A szabályozás célja, hogy növelje a gazdasági folyamatok átláthatóságát, s arra ösztönözze, késztesse az üzleti élet szereplőit, hogy a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók egymás közti pénzforgalmuk minél nagyobb részét pénzforgalmi bankszámlájukon keresztül bonyolítsák.