Adóellenőrzés: amikor a bizonyíték valójában nem bizonyít semmit

Megosztás Tetszik

Az adóellenőrzésekről szóló sorozatunkban most a bizonyítással kapcsolatos ismereteket, tudnivalókat gyűjtöttük össze. Mire kell fogyelni, mi az adózó kötelessége, s mi a hatóságé?

Az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben taglalni kell az adóhatóság megállapításait. A megállapítások tényekből, tényként kezelt állításokból, és az azokból levont következtetésekből kell, hogy álljanak. A megállapítások értékelése során figyelni, hogy mi a tény, és mi az, amit a hatóság tényként kezel - pedig arra nincs elegendő adata.

A bizonyításnak a logikai következtetési szabályok alapján helyes következtetésekből kell állnia. A logikai szabályok kijelentésekből (amelyek vagy igazak, vagy hamisak) következtetéseket (konklúziókat) von le. A folyó szövegben kimondott kijelentésekkel, és hallgatólagosan feltételezett kijelentésekkel is találkozunk. Ezeket fel kell deríteni, és a hatósági álláspont értékeléséhez elemezni kell.

Előfordulhat, hogy a hatóság hallgatólagosan olyan feltételezéseket alkalmaz, amelyek fennállása esetén a következtetései helytállóak - azonban a hallgatólagos feltételek fennállásának teljesülését nem bizonyítja. Ebben az esetben a tényállás nincs teljes körűen felderítve, azaz a hatósági álláspont nincs bizonyítva.

Lássunk erre egy konkrét példát, hogy érthetőbb legyen. Kitalált történetünkben (melynek a valósággal való esetleges egyezésse a véletlen műve) a Megrendelő Kft megrendeli egy ingatlan bontását és a törmelék elszállítását a Bontó Kft-től. A Bontó Kft megbízza a Kivitelező Kft-t a munka elvégzésével és a törmelék elszállításával. A Kivitelező Kft megbízza a Dolgos Kft-t a bontással, a Törmelék Kft-t a sitt elszállításával.