Adóellenőrzés: így tisztázza a tényeket az adóhatóság

Megosztás Tetszik

Az adóellenőrzésről szóló sorozatunkban, most azt vizsgáljuk, hogy a milyen eljárási cselekményeket végezhet a hatóság, illetve az adózó milyen cselekményekre jogosult.

Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szabályozása az elsődleges. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Ket.), mint az Art. mögöttes szabálya, az Art által nem szabályozott kérdéseket rendezi. Az ellenőrzési cselekmények javarészét a Ket. szabályozza, ám az Art. néhány újabb jogosítványt ad a hatóságnak, illetve kötelezettséget telepít az adózóra.

Az eljárási cselekményeket a tényállás tisztázása érdekében folytatják le. Az adóhatóság másik hazai vagy külföldi hatóságot kereshet meg. A megkeresett hatóságtól valamely tényálláselem tisztázásához szükséges adatot vár. Ezt belföldi vagy nemzetközi jogsegélynek nevezik.

A tényállás tisztázásához egyik fontos bizonyíték lehet az irat. Az iratok alatt nem csak az okiratokat (joghatás kiváltására készített irat) értjük, ide tartozik minden írásbeliség, rajz vázlat stb. Az okiratok lehetnek közokiratok és magánokiratok, ezen belül teljes bizonyítóerejűek, vagy egyéb magánokiratok. Az ellenőrzés során az eljáró adóhatóságok bizonyos iratok bemutatást megkövetelhetik, az eredeti iratokat legfeljebb hatvan napra bevonhatják az ellenőrzés során. Ugyanakkor adózói jog, hogy az eljárás során keletkezett iratokba az adózó vagy képviselője betekinthet, azokról másolatot készíttethet illeték ellenében.

Fontos és sok félreértésre okot adó jogintézmény a nyilatkozattétel. Az Art. fogalmi rendszerében az ellenőrzés alá vont adózó megfelel a Ket. szerinti az ügyfélnek Az említett törvények szabályai szerint az ellenőrzés alá vont adózó joga a nyilatkozattétel. Ez egy gyűjtőfogalom, ebbe tartoznak: az ellenőrzés alá vont adózó reagálása egy tanúvallomásra, szakértői véleményre, szemlék során tett megállapításokra, az eljárás során készített egy jegyzőkönyvre; válasz lehet írásban feltett kérdésre.

Az ellenőrzés alá vont adózónak jogában áll nyilatkozatot tenni vagy a nyilatkozattételt megtagadni. A nyilatkozattétel megtagadása miatt azonban az ellenőrzés alá vont adózó számára nem lehet eljárási bírságot kiszabni, mivel a törvényben biztosított jogával él. Ha az ellenőrzés alá vont adózó nyilatkozatot tesz, felelősség terheli a tartalmáért, s amennyiben valótlan nyilatkozatot tett, bírságolható.

A nyilatkozattételtől el kell különíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget, amelyet törvény vagy kormányrendelet írhat elő. Az Art. nevesíti, hogy bármely adózó vagy magánszemély köteles a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók ellenőrzése során, felhívásra az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről nyilatkozni. Ez az adatszolgáltatási kötelezettség, amely az ellenőrzés alá vonton kívül mindenkit kötelez. Szerencsétlen módon ezt az Art. nyilatkozattételnek nevezi, szemben a Ket másként meghatározott fogalmával. Ez a terminológia-zavar rengeteg probléma forrása. Természetesen ezt az adatszolgáltatást a nyilatkozattevő a törvényben foglalt okok fennállása esetén megtagadhatja: ha nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás tőle (túl fiatal, elfogult, haragosa az eljárás alá vontnak, mentálisan alkalmatlan, stb.); ha védett adatról kéne nyilatkoznia, amiről nem kapott felmentést (szolgálati titok, hivatásbeli titok, stb.); ha az eljárás alá vont hozzátartozója; ha saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Az eljáró adóhatóság a tényállás tisztázás során valamely tény megismerése érdekében tanút hallgathat meg. A tanú lehet ténytanú (aki közvetlen észlelt valamit) vagy közvetett tanú (például hallomásból ismer valamit). A tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás jogkövetkezményeire, és hivatalból vizsgálni kell az előzőekben említett kizáró okok fennállását. A tanú, ha kizárás nem áll fenn, köteles vallomást tenni. Hamis tanúzás az elferdítésen túl, az elhallgatás is. A tanú bizonyos körülmények fennállása esetén (például fenyegetés) jogosult az adatainak védett kezelését kérni.

Az eljárás alá vont vagy képviselője jogosult részt venni a tanú meghallgatásán, kivéve az előzőek szerinti „védett” tanút. Ebben az esetben az iratbetekintés is korlátozott.

A hatóság további lehetősége szemle lefolytatása. A hatóság helyiségébe, vagy más helyre a hatóság felhívására a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat köteles magával vinni. A másik szemlefajta a helyszíni szemle, amikor a hatóság megy a helyszínre. A szemlén az eljárás más szereplői is részt vehetnek (tanú, tolmács, szakértő). Szükség esetén ez az eljárási cselekmény karhatalommal is biztosítható.
 
Ha az eljáró hatóság valamely kérdésben nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, akkor szakértő kirendelésére kerülhet sor. Ez azonban nem, hogy a hatóság kötve van a szakvéleményhez, de azt sem jelenti, hogy az adott kérdésben laikusnak számító revizor jogosult lenne érdemben felülbírálni a szakvéleményt. Szakértőként általában igazságügyi szakértőt kell kirendelni.

Az ellenőrzés során az eljáró adóhatóság rendőrséggel elővezettetheti azt, aki az idézés ellenére nem jelenik meg (tanú, ügyfél, szakértő, szemletárgy birtokosa, stb.). Helyszíni ellenőrzés során igazoltathatja az ott tartózkodó személyeket akár karhatalmi segítséggel.

Kizárólag a NAV alkalmazásában álló adóellenőr jogosult a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és jármű átvizsgálására, valamint a helyszínen talált jármű rakományának ellenőrzésére. Ez a joga akkor van meg, ha az ellenőrzés alá vont adózó, (beleértve a képviselőjét, a megbízottját, az alkalmazottját) nyilatkozatai, nyilvántartásai vagy más azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az adózó a bevallási, bizonylat kiállítási és megőrzési, nyilvántartás vezetési kötelezettségei teljesítésének szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt elrejt, megsemmisít, illetőleg a vállalkozás valós körülményeit leplezi.

Az átvizsgálást az ellenőrzést végző területi szerv vezetője végzéssel rendeli el. A végzésben, ha ez lehetséges, meg kell jelölni azokat a tárgyi bizonyítékokat, amelyek megtalálása érdekében az átvizsgálás szükséges. Az átvizsgálás lefolytatásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. Az előzetes jóváhagyást mellőzni lehet, ha alapos okkal feltehető, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenőrzés céljának meghiúsulását eredményezné. Az előzetes ügyészi jóváhagyás nem mellőzhető, ha közjegyzői, ügyvédi, adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői, vagy könyvviteli szolgáltatást végző irodájának az átvizsgálására kerülne sor. Az átvizsgálás során hatósági tanúkat kell igénybe venni.

Sajátos ellenőrzési cselekmény a próbavásárlás, amelynek során az adóellenőr vevőként lép fel árut vásárol, vagy szolgáltatást vesz igénybe. Az aktus lezajlása után a revizor felfedi a kilétét, és az eladó köteles az árut visszavenni, az ellenértéket visszaadni. Az Art. nem rendelkezik az igénybevett szolgáltatások esetén követendő eljárásról! Például a levágott hajat nem lehet eredeti állapotba visszaállítani.

Az elektronikus számlát kiállító ellenőrzése során az eljáró adóhatóság jogosult próbaszámlázásra. Ennek részletei sincsenek kidolgozva.

Gyakran előfordult, hogy próbavásárlás után, vagy egyéb adatgyűjtő ellenőrzés során a revizorok az pénztárgépbe egy forintot beüttetnek, vagy a számlatömbből egy forint összegű számlát kiállíttatnak.  A pénztárgép általában nyugtát ad, legfeljebb papír alapú számlát, ezért ez nem lehet próbaszámlázás. Az eljárás adózótól ilyet jogszabályi felhatalmazás híján nem lehet megkövetelni.

Más eljárási cselekmények kiegészítése lehet a tolmácsolás és a fordítás igénybevétele. Amennyiben valamilyen irat idegen nyelven áll rendelkezésre le kell fordíttatni. Ha jogszabály előírja a hiteles fordítást, azt kizárólag az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készítheti el. Amennyiben valamely személy nem beszéli a magyar nyelvet, tolmácsot kell alkalmazni, beleértve a jeltolmácsot is. Tolmácsot az eljárás alá vont is biztosíthat. Nem lehet tolmács, aki tanú sem lehetne, vagy megtagadhatná a tanúvallomást.

Kenyeres Sándor
regisztrált okleveles adószakértő